Zsazsogó Monomániák

Háttér

Néha elolvasom a címet és megjelenik előttem a jelenet, a történet, néha túl egyszerű, kézenfekvő, ilyenkor próbálom máshonnan is megközelíteni a jelentését, kicsit kiforgatni, feldobni. :)

Veszélyes játék - A történetben utalás is történik annak ihletőjére, mégpedig annál a résznél, hogy Amerika után másodikként  vezették be a rendszert, valamint egy idézet is el van rejtve az eredeti filmből. Ez pedig nem más, mint a Bud Spencer és Terence Hill film, a Nyomás utána! Nehogy vád érje a ház elejét a szemenszedett lopásért... Persze Magyarországon nem szoktak úgy működni a dolgok, mint kint - tartja a sztereot... tapasztalat ;)

Meghívás a Pokolból - Ennek a jelenetnek Milton: Elveszett paradicsomának eleje volt az inspirálója. Még évekkel ez előtt elhatároztam, hogy írok egy amolyan esszét az irodalomban megjelenő ördög, illetve Lucifer alakjáról, melyhez Madách drámája adta a kezdő lökést. Három nagy pillérre támaszkodott volna, Madách, Goethe  és Milton írásara, ám az Elveszett paradicsom kötetem szőrén-szálán elveszett, és azóta sem sikerült pótolnom a hiányát, így az esszé sem születhetett meg. Persze a téma továbbra is érdekel. Majd egyszer.

Roham - Kicsit abszurd, és pedzeget valamiféle társadalomkritikát. A Fekete péntek híreinek hatására fogalmazódott meg bennem David Abbott története.

Ébredő Pokol - Melzehub nevében könnyen felismerhető - szerintem Belzebub, míg Kajszifel pedig a Lucifer igen szépen torzított formája, szóval igazából mindkettőre mondható, hogy maga az ördög.

Szépség -  Dolf lovag és a sárkány valódi kiléte engem is meglepett. Váratlanul, mindenféle tervezés nélkül született meg ez a befejezés, mely eddigi olvasói által vegyes fogadtatást kapott. Néhányuknak tetszett a párhuzam, mások úgy érezték... hangulatromboló (azt hiszem ez a jó kifejezés) Én csak egy történetet akartam egy megmentésre váró lányról. A Dolffal, mint becenévvel a Kereszteshadjárat farmerban c filmben találkoztam először és nagyon megtetszett. (Úgy, mint a Toph, a Christoph-ra XD)

Csillagles - Párhuzamosan született a Puha hajjal, ám a tervek végül nem úgy valósultak meg, mint ahogy az az első vázlatokban szerepelt, így csupán az első sorok közt fedezhető fel a kapcsolat.  Egyébként nagyon szeretem a misztikus történeteket, de amennyire szeretem, annyira válogatós is vagyok.

Puha haj - A történetet a személyes nagy tragédiámként szoktam emlegetni, ugyanis ennél a történtnél voltam kénytelen rádöbbenni, hogy ha nem is a görögök, de az elmúlt két-háromezer év alatt bizony minden történetet megírtak már. Nagyon büszke voltam a kreativitásomra, amivel kitaláltam Mortimer (kedvenc név) alakját, majd nem sokkal később szembe jött velem egy könyv, név szerint a Hajszőnyegszövők. Csupán a cím olvasata elég volt ahhoz, hogy eszembe jusson a magam kis hajfátyolfonója és levonjam a következtetést. Sosem szabad gőgösen azt gondolni, ilyen könnyen egyedit alkothattam. Mortimer ezen kívül kapott egy kis folytatást is a Gyerekek nevetésében.

Küldetés - Matthew MacMahoney nevét a Rendőrakadémia szereplőjétől, Mahoney-tól kölcsönöztem, az alliteráció többi része saját találmány. Valószínűleg hasonló sztori eszembe se jutott volna, ha nem néztem volna akkoriban annyi kém és akciófilmet. Viszont nagyon tetszik benne a párhuzam, élveztem a szűk keretek közt való játszadozást a minél kontrasztosabb végeredmény elérése közben.

Hullócsillag - Rendhagyó történet, ahogy a tanárok időnként mondják a dolgozatokra, wikipédia illatú. Ha ezt érezted az olvasása közben, akkor sikerrel jártam, mert épp ez volt a célom. Nem azt mondom, hogy mindenki, azt sem, hogy így, de bizony vannak színészek, akiknek a csillogás, ez az életstílus nem sikerül. Azért örülök, hogy a kedvenc színészeim közül soknak van családja, és boldog(nak tűnő) élete a párja mellett.