Életem második fele: Jessica

91 11 1
                                    

Beléptem  a Saint Joseph Általános iskola ajtaján, lobogó sárgás szőke loknikkal, és kimért, tekintélyt parancsoló mosollyal. Pont ahogy Jessicatól tanultam. Oh, azaz magamtól.
    A hátamon lévő táskán csak úgy csillogott a Nike logó. Az osztályomba érve belül éppen meghaltam az idegességtől, de megtanultam hogyan fojtsam el a valódi önmagam. Ezért csak leültem, és elővettem  a csillogó telefonom a hamisított Apple logóval, és felvettem az unott arcot. Kigyakoroltam tükör előtt. Kihúztam magam és reménykedtem. Szinte imádkoztam hogy ne legyen még 3 gyötrelmes évem. 5 idegtépően hosszú perc után odajött hozzám egy lány. Mint később kiderült, Angelina-nak hívták. Éppen hódolókat szervezett magának, szóval jó emberhez fordult.
-Szia, ülhetek melléd?
Kérdezte meglepő alázattal.
Felnéztem rá a kigyakorolt megvető tekintetemmel,  majd végig rajta.
-Ha mersz...
Mondtam váll rántva majd visszanéztem a telefonomra. Belül imádkoztam hogy leüljön.
Leült mellém. Aztán megdicsérte  a hajam. Én a karkötőjét. Ezzel tisztáztuk hogy egyenrangúak vagyunk. Ó bocsánat, voltunk.
Mindenki velünk akart lenni. A barátunk akart lenni. Mi viszont a hírnevünk érdekében meg válogattuk a barátaink. A legszebbek és leggazdagabbak lehettek csak a barátaink.
Azt hiszem, sosem szerettem. Ahogy ő sem engem. Tudtuk viszont hogy jól állunk egymásnak, és szükségünk van egymásra. Sulin kívül egymásra sem néztünk volna.
Most már nem számított, hogy jól tanulok-e. Legalábbis akkor ezt gondoltam. Jól éreztem magam, nem? Azaz, azt hiszem...Mármint sok barátom volt... Bár a barát tág fogalom...szép voltam...szerettek...talán...
Elég volt hogy szép vagyok és magabiztos. Legalábbis annak mutattam magam.
Jó volt, de azt nem mondom hogy nem volt fárasztó. Ahhoz, hogy fenntarthassam a  barátaim sok pénz kellett. A pénzért meg kellett dolgoznom. Délelőtt suliban voltam, délután dolgoztam. Hogy megehessem minden reggel azt a 4 kibaszott starbucks-os kávét annak a 4 tetves ribancnak.
Az egész életem akörül az egy szó körül forgott: "Cool ". Vagy:"Menő","király","trendy",
lényegtelen. A fontos, hogy tetszek az embereknek.
Ha meghívni a barátnőid kávézni az, kétszer olyan sebesen sikálom a szomszéd autóját. Ha sminkelni az, oda adom a karomat egy szempilla spirálért. Cool ha van pasid? Megölném magam ha nem jönnél össze velem.  Ha másokat bántalmazni menő, vízbe fojtom azt az elsőst.
Az elvárások egyre nagyobbak lettek, Jess, Jessie, Jessica gátlásai egyre kisebbek. Azt mondtam nem bántok másokat. Ugye? Mit csinálhattam volna amikor az udvaron az összes alatt valóm kővel dobálta a kicsiket?
-Na, nem szállsz be, Jess?
Pofon vágtam Amber-t. Megmondtam neki hogy nem normális szadista ribanc. Onnantól kiiktattam a barátaim közül. Mindenki egy hétig erről beszélt. Láttad hogy Jess hogy pofonvágta Amber-t? Pedig milyen jó barátnők voltak...Vajon engem is utál? Jessica megverte Amber-t? Miért verte meg Jessie Amber-t?
Én viszont hallgattam. Akárhányszor megkérdezték, mindig azt mondtam: Kérdezzétek Albertet. Ez lett Amber, miután összevesztünk. Albert. A kikosarazott lány. A gáz lány.  Végül is én voltam Jessica. Tönkretehettem, nem? Megérdemelte, nem...? Én megérdemeltem akármit?
Így aztán, az én uralmam alá tartozott az egész osztály. Hetedikre királynő lettem.  Tiszteltek és féltek tőlem. A véleményemtől. Levertem Albertet a trónról.
Hetedik év elején újra próbálkozott Alby. Akármit megtett volna hogy visszaszerezze a pozícióját. Csak azzal nem számolt hogy lehet valaki még elszántabb nála. Én az életem adtam volna hogy fent maradhassak. Követett haza. Elújságolta hogy szegény vagyok. Elterjesztettem hogy terhes. Szerintetek kinek hittek? A gyönyörű, ékszerekkel teli szép ruhás lánynak, vagy a leégett gáz ribinek, aki amúgy is felszedett pár kilót? Eltaláltad.
Amikor viszont azzal jött hogy beszari vagyok, mert nem merem bántani  a kicsiket, nem tudtam mit kitalálni. Először nem érdekelt. Aztán egyre többet mondták. Amber rájött hogy fogást talált rajtam. Ezt pedig nem hagyhattam.
Nem egyszerűen le akartam győzni, földbe akartam döngölni.
Ezért ismerkedtem meg Jamie-vel. Jamie egy 6 éves, dagadt kisfiú volt. És mint csinos szőke hetedikesbe, szerelmes volt belém. Kész volt a terv, attól a pillanattól hogy megláttam.

FutóhomokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora