-Annyira örülök, hogy hazaértél. Nagyon, magányos voltam nélküled..-szomorkodott. Rossz volt ilyennek látni... Valahogy fel kell vidítanom.
-De most már itt vagyok, és mi lenne, ha játszanánk valamit?-tettem le a földre.
-Rendben. Gyere!-mefogta a kezem és behúzott a szobájába.
-Mit szeretnél? Mit csináljunk?-mosolyogtam rá.
-Csak üllj le ide!-mutatott a földre.
-Rendben.-leültem. Sung a játékai között nézelődött... Valahogy úgy éreztem, hogy el kell mondanom neki azt ami velem történt... Chan-el.. Vagyis Henivel... Vagy.. Nem tudom! Ez annyira zavaros.
-Sung... Mondhatok valamit?
-Persze!-kutatott tovább.
-Én.. Nem Chan vagyok... Vagyis már igen, de.. Nem ő voltam...
-Igen, tudom..-pakolt tovább. Rám se nézett.
-Honnan?-kérdeztem.
-Látszik rajtad... És Chan ott áll melletted.-fordult meg és mellém mutatott. Teljesen lefagytam.
-Te.. Tessék? Ez.. nem vicces..- dadogtam. Magam mellé nézek, de nincs ott senki.
-Attól, hogy még, hogy a testét megkaptad, a lelke meghalt.-fordult vissz a játékaihoz. Nagyon megijedtem.
-Sung, én.. Nagyon sajnálom. Nem akartam ezt, és nem szerettem volna elvenni a nővéred testét...
-Nem baj. Hisz ha Te nem jössz, akkor teljesen elvesztettük volna Chan-t. És Ő amúgy is köszöni, mert ha Te nem lennél, anyáék most nagyon szomorúak lennének.-mondta, majd mellém nézett és integetni kezdett.
-Ő.. Ő most...
-Elment. Végleg.-találta meg, végül azt a dolgot amit keresett.
Én kissé sokkos állapotban ültem a földön, de Sunghee rám mosolygott és a játékot kezdte el magyarázni. Nagyon aranyos volt. Olyan mintha már régóta a húgom lenne.
Már legalább egy órája játszottunk, amikor bejött anya.
-Chan.. Látogatód jött.-mondta, kábé olyan lelkesen mintha a fogát húznák.
-Ki az?-álltam fel. Válasz helyett megláttam Kisung-ot a folyosón.
-Ajj.. Őt miért kellett beengedni?-kérdeztem anyától.
-A barátod. Mond el neki. Vagy ha azt nem is, akkor legalább szakíts vele normálisan!-mondta halkan.
-Hajj... Rendben.Nagyon sajnálom, hogy nem voltak részek, de nem gondtam volna hogy olvassa még valaki ezt a sztoryt!😅
Azt is sajnálom hogy ilyen kis rövid lett, de holnap, ha minden igaz, akkor nem megyek suliba és akkor majd írok egy csomót!😁❤Ha tetszett kommentelj és vote-olj, hogy tudjam, van értelme folytatnom😅❤
YOU ARE READING
[ÁTÍRÁS ALATT]
FanfictionEgy fiatal lány nem a legjobb élet körülményekhez képest jó tanuló, kedves, és bátor. De az utóbbi időben már nem bírja ahogy vele bánnak. Rég nem látott nővére végre hazajön egy rossz és egy jó hírrel, amik örökre megváltoztatják az ő és mások élet...