1.

418 39 8
                                    

  Ma is, mint minden hétköznap, reggel 6-kor keltem. A szokásos reggeli rutinom után megreggeliztem, majd lassan elindultam suliba. Az iskola nem a szívem csücske, viszont tanulni szeretek.   

  Komótosan sétáltam végig az utcákon egyenesen a pokolba. A középiskola megkeserítette az életem. Nincsenek barátaim, strébernek tartanak és mindennap beszólnak, vagy ha éppen úgy van kedvük meg is vernek. Mindenki ilyen, kivéve Yoongi. Ő a tipikus rossz fiú az osztályban, viszont még nem szólt le és meg se vert.

-Jimin, gyere ide-amint beléptem rögtön az osztályfőnök hívott magához.  

  Odasétáltam, elmotyogtam egy jó reggeltet majd vártam, hogy mondja mit szeretne.

-Yoongi jegyei egyfolytában csak romlanak és meg fog bukni, ha így halad hisz már csak 5 hónap van az iskolából-kezdett bele mondandójába-Szeretnélek megkérni arra, hogy segíts neki a tanulásba-mondta teljesen komoly arccal mire én csak felsóhajtottam.  

-De tanárnő ez lehetetlen...

  -Jimin, ha nem teljesíted amit kértem együtt buktok.

Erre teljesen lefagytam. Most komolyan megfenyegetett a tanár? Nem vagyok rossz tanuló, tudnék segíteni Yoongin, de nem merek odamenni hozzá. Viszont megbukni sem szeretnék...  

  -Rendben tanárnő,megteszem ami tőlem telik-hajoltam meg kicsit, mire csak elmosolyodott és intett, hogy menjek órára.

Utálok rossz jegyet kapni és ha megbuknék az maga lenne a rémálom. Szerintem Yoongi sem akarna osztályt ismételni, mert ahogy ő mondaná "nem rohadnék plusz egy évet itt" ezért biztos bele megy, hogy korrepetáljam pár dologból. Hátha tényleg jó hatással lehetek rá és megjavul.  

  Éppen azon gondolkodtam hogy is kérdezhetném meg Yoongit erről az egészről, mikor hangosan megszólalt a csengő. Remek, már oda kellene mennem hozzá, de nem tudom mit mondhatnék. 

-Szia Yoongi-gondoltam ez kezdésnek jó.

-Csá, mit akarsz?-nézett fel rám a székén ülő Yoongi.

-Hát...izé...tanárnő azt mondta én foglak korrepetálni-nyögtem ki nagy nehezen.

  -Mi? Miért?

-Mert ha te megbuksz akkor én is.

-Leszarom-rántott vállat.

-Te meg akarsz bukni?

-Nem fogok megbukni-nevetett fel.

-Tanárnő azt mondta ha nem egyezel bele a velem tanulásba megbuktat mindkettőnket.-hangomat kicsit feljebb vettem, mert már ideges voltam. Nem igaz, hogy nem egyezik bele. Nem akarok plusz egy évet itt szenvedni.  

Erre csak felsóhajtott majd gondolkozni kezdett.

  -Mikor érsz rá?-ezt vehetem beleegyezésnek, azt hiszem.

-Ma délután három?-kérdeztem pár perc után.

-Oké gyere át hozzám-mondta majd kiment a teremből.  

  Hát igen, Yoongi egyedül lakik ezért jobb ötlet lesz nála tanulni.

Lassan el is telt a délelőtt és mehettem Yoongihoz. Egyszer már voltam ott, ezért tudtam merre kell menni. Lassan megnyomtam a csengőt, mire egy félmeztelen Yoongi nyitott ajtót. Ott állt előttem póló nélkül, én pedig nem győztem takargatni piros arcom.   

-Még ma bejössz?-nevetett.

-Ve..Vegyél már fel egy pólót-néztem rá óvatosan mire csak egy nagy vigyort láttam arcán ezért inkább lehajtottam fejem.

-Minek? Itthon vagyok megtehetem-rántott vállat majd elindult fel a lépcsőn egyenesen a szobájába.

Követtem majd mikor beértünk leültünk az ágyra. Én elővettem könyveimet, ő pedig telefonját kezdte el nyomkodni.

-Tedd már el azt-mutattam a kezében lévő mobilra-Tanuljunk!

Ő erre csak sóhajtott egyet, letette az asztalra telefonját és elterült az ágyon majd behunyta szemeit.

Még most sem volt rajta póló ezért csak nagy szemekkel néztem, ahogy mellkasa egyenletesen fel és le mozog, ahogy veszi a levegőt, haja picit szemébe lóg és ajkai enyhén el vannak nyílva. Gyönyörű. Más szó nincs rá.

-Ha ilyen feltűnően bámulsz nem tudok aludni-nevetett fel majd kinyitotta szemeit így egyenesen enyémbe nézve.

Éreztem ahogy arcom színét pirosra váltja. Ahj, ez olyan kínos.

-Nem aludhatsz-nyögtem ki ezt a két szót.

Sóhajtott egyet, majd felkapott magára egy pólót és elkezdtünk végre tanulni. Yoongi annyira nem buta csak lusta. Mikor magyaráztam megpróbált odafigyelni, látszott rajta, hogy igyekszik. 

-Végeztünk, akkor én megyek-mondtam majd elindultam lefelé a lépcsőn egyenesen ki a bejárati ajtóig.

-Ügyes voltál ma-simogattam meg óvatosan buksiját, majd elindultam.

-Majd este írok,szia-kiabált utánam majd becsukta maga után az ajtót

Most nem jól hallok vagy Yoongi tényleg nekem fog írni? Majd meglátjuk...

Otthon végre befeküdtem a jó meleg ágyba, majd elaludtam, mert azért bevallom elfáradtam a sok magyarázásba. 

Pár óra múlva a telefonom rezgése keltett fel. Lassan kinyitottam a szemem, majd a telefonomra nézve először az órát láttam meg, ami hajnali 2 órát mutatott. Remek..jó sokat aludtam. Majd lejjebb vándorolt tekintetem ahol Yoongi üzenete volt.

Yoongi: Alszol? 😒

Jimin: Most keltem 😂

Yoongi: Bocsi,nem akartalak felkelteni aludj nyugodtan, szia 👋

Jimin: Ne hagyj itt 😢

Yoongi: Nem hagylak itt, azt mondtam te menj 😂

Jimin: Nem megyek, jó veled beszélgetni 😇

Erre nem érkezett válasz ezért letettem a telefonom. Majd olyan 5 perc múlva megint elkezdett rezegni.

Yoongi: Küldj képet magadról MOST!

Nem nagyon értettem ezt de lőttem egyet magamról.

Válasz nem érkezett, gondolom most azon röhög, hogy milyen csúnya vagyok

Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.

Válasz nem érkezett, gondolom most azon röhög, hogy milyen csúnya vagyok. Én pedig azon röhögök, hogy mennyire naív vagyok. 1 percig tényleg elhittem, hogy érdekelhetem Yoongit.


Sziasztok! 💕

Itt is lenne az első rész remélem tetszett. Ha lesz rá igény mindenképp folytatom minél hamarabb! 

Figyelem: 

-yaoi (fiú×fiú)

-trágár beszéd

-néha előfordulhat egy kis 18+ hehe

-fangörcs veszély

Help! (Yoonmin ff.)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora