Felkaptam a pénzt és elindultam. Kb. fél 9 lehetett úgyhogy az éjjel-nappalihoz indultam. Tej! Minek ilyenkor tej? Nem érhetett volna rá reggel? Na mindegy. Amikor közelítettem a bolthoz megtorpantam. A szívem hevesen kezdett dobogni. A srác az. Ott a bolt előtt. Aki megmentett. Végre megtudhatom ki ő. Én is ráhúztam a fejemre a kapucnimat és észrevétlenül elosontam mellette. Aztán megálltam a háta mögött. És lehúztam a kapucniját a fejéről. Megkell hogy jegyezzem, amit elsőnek észrevettem azok az édes göndör csokibarna tincsek. De arra, amikor megfordult, rohadtul nem számítottam.
-Mi a franc?! Ezt most miért kellett?!-kérdezte kissé ingerülten SHAWN.
De ezt már alig hallottam. A földre rogyva zokogtam. Hogy miért? Fogalmam sincs. Életem értelmét, aki annyi örömöt, magabiztosságot adott nekem csak a zenéivel is, most itt áll előttem. Ezt hozta ki belőlem a helyzet. Ráadásul megmentett. Kész. Végem. Volt.
-Én...Ne-Nem tu-tudom. S-sajná-lom. Csa-csak t-te -makogtam zokogva.
-Nyugalom. Semmi baj. Jól vagy? Mi a baj? Szeretnél egy pohár vizet?-kérdezte kissé aggódva.
És ilyenkor is megtud nevettetni! Habár a nevetésem inkább hörgésnek hangzott most jelen pillanatban.
-Szörnyen nézhetek ki -jutott eszembe. Ezért inkább felálltam a segítségével, és leporoltam magam. Ő odanyújtott nekem egy zsebkendőt. Elfogadtam. Uramisten. Ez az ő zsebkendője. Elteszem szuvenírnek. Biztos eléggé furán álltam ott ahogy nézegetek egy zsebkendőt mert a következő percben megkérdezte:
-Biztos,hogy jól vagy? -nem tudom miért, de elöntött a düh.
-HOGY A PICSÁBA LENNÉK MÁR JÓL. TUDOD TE HOGY KI VAGY? ES HOGY NEKEM MENNYIT JELENTESZ??! AZ ÉLETEM RÉSZE VAGY MÁR 4ÉVE! ÉJJEL NAPPAL HALLGATOM A ZENÉIDET! MINDENT TUDOK RÓLAD! MÉG A LÁBMÉRETEDET IS!! - és megint sírni kezdtem. De most csak egy pillanatig tartott. Letöröltem a könnyeimet és dühösen elindultam. Utánam szaladt és egy cetlit nyomott a kezembe. Biztatóan bólintott. Megráztam a fejemet és tovább mentem.
JAJJ. Tudom hogy sokat kellett varni amit nagyon sajnalok. De nem volt ihlet!! De meghoztam. Es mostmar rendszeresebben fogom hozni igerem. JA, ES KOSZONOM A VISSZAJELZESEKET! En meg ennyinek is rettenetesen orulok, imadlak titeket💞💞
YOU ARE READING
A "szikra"🔥🌹❤️
FanfictionSokszor álmodoztam arról,hogy megtalálom az igazit.De már 17éves vagyok és az igazi még mindig nem hajlandó elém tolni a képét.Szóval igen...Átlagos életemben átlagos dolgok történnek,amíg,hát hogy is mondjam...Megmentenek. "-Nem bírlak.Értsd meg!-m...
