Minden mindegy alapon beütöttem a számát a telefonomba,és rányomtam a hívásra. Már akkor megbántam. Természetesen nem vette fel. Mit is hittem?! Pont ô fogja nekem fel venni?
Sajnos nem merülhettem el az önsajnálatomban,mert csöngettek. Amikor kinyitottam Rose állt az ajtóban.
-Szia szivi!Készen állsz egy egésznapos vásárló körútra?-kérdezte mosolyogva.
-Nem.-feleltem ôszintén,és szintén mosolyogva.Egyébként már egésznapos nem lehet,mert fél három van. De ráhagytam.
Visszaszaladtam a konyhába és eltüntettem a reggelim nyomait. Addig Rose bekapcsolta a tévét és valami sorozatot nézett. Odaléptem hozzá.
-Jól szórakozol?
-Hogyne,de induljunk már.-pattant föl és a kijárat felé kezdett húzni. Gyorsan felkaptam a táskámat és a házkulcsot. Bezártam az ajtót és beültem Rose mellé az anyósülésre.
-Vigyázz ribi,mert megyek a cipômért.-közölte édesen mosolyogva. Miközben felröhögtem,elindultunk.
YOU ARE READING
A "szikra"🔥🌹❤️
FanfictionSokszor álmodoztam arról,hogy megtalálom az igazit.De már 17éves vagyok és az igazi még mindig nem hajlandó elém tolni a képét.Szóval igen...Átlagos életemben átlagos dolgok történnek,amíg,hát hogy is mondjam...Megmentenek. "-Nem bírlak.Értsd meg!-m...
