Telefonom csörgésére keltem,amibôl max hangerôvel üvöltött a Never Be Alone. Meg sem néztem ki az, felvettem.
-Halo! -szóltam bele kómásan.
-Szia Csajszi! Ugye nem most keltél?-szólt bele Rose.
-Miért?
-Háromnegyed kettô van.
-Oh,hát álmos voltam. Azthiszem.
-Na mindegy,csak azért hívtalak,hogy van-e kedved eljônni velem vásárolni.
-Ja,persze,hogyne. Mit veszünk?
-Tudod,azt a cipôt amit múltkor kinéztem abba a baromi drága boltba. Habár egy másik liba is szemezgetett a cipôvel. Ha megvette,megtépem.
Felnevettem,aztán megbeszéltük hogy fél háromra jön értem kocsival.
Feltápászkodtam,kivettem a ruhámat a szekrényembôl,(térdnél szakadt fekete farmert,egy fehér haspólóval) és bementem a fürdôbe. Lezuhanyoztam,fogat mostam, hajat csináltam,(felkontyoztam) aztán felvettem a ruháimat. Leszaladtam a lépcsôn az elôszoba felé,felvettem a fekete fehér Vansomat,aztán mentem reggelizni. Anyu hagyott egy cetlit hogy korán bekellett mennie a munkahelyére,de csinált nekem reggelit. De aranyos! Kinyitottam a hûtôt és piritóst találtam benne rántottával. Töltöttem narancslevet és leültem enni. Elkezdtem enni és egyben gondolkozni. Eddig eszembe sem jutott Ô. Shawn. Ès a cetlije.
YOU ARE READING
A "szikra"🔥🌹❤️
FanfictionSokszor álmodoztam arról,hogy megtalálom az igazit.De már 17éves vagyok és az igazi még mindig nem hajlandó elém tolni a képét.Szóval igen...Átlagos életemben átlagos dolgok történnek,amíg,hát hogy is mondjam...Megmentenek. "-Nem bírlak.Értsd meg!-m...
