(név) egy erdőben haladó keskeny ösvényen ballagott. Saját maga által kovácsolt kardja a derekán lógott, egy egyszerű tokban. térdig érő sötétbarna csizmát viselt, amibe fekete nadrágját t tűrte be, amihez remekül illett buggyos ujjú sötétszürke blúza és fekete árnyalatokban gazdag fűzője a derekán. Haját egy egyszerű kontyba kötötte, nem nagyon törődött azzal, hogy hanyagra sikerül-e vagy sem. Hátán egy kis batyu lógót, amiben egy vizes kulacs, egy kis elemózsia és pár ezüstpénz lapult az útra.
Reggel indult útjára a főváros, London irányába, de már javában esteledni készül és még sehol se tart, ráadásul az erdő közepén barangol. Tudta, hogy nem egy rövid útra indul, de azzal nem számolt, hogy nem talál legalább egy kis falut ma estig az úton. Megsokszorozta lépteit, a lehető legkevésbé se szeretett volna az erdőben éjszakázni.
Az út egyre jobban magasodni kezdett, (név) már attól tartott, hogy vége lesz az útnak, viszont észrevette, hogy a távolban már kerítés van az út mellett, ami, hanyagul ugyan, de ki van kövezve. A lány megnyugodva fellélegzett. Végül kiért a domb legmagasabb pontjára, ahonnan egy kicsiny városra nyílt látképe.
A város egy, a körülötte lévő hegyek által létrehozott, medencébe épült, tökéletesen elrejtve ez által a kíváncsiskodóktól. Volt egy kikötője is, melyet egy kisebb torkolat húzott, majdhogynem átjárhatatlanul össze. (név)-nek nem kellett még egyszer körbenéznie, tudta, hogy ez egy kalóztanya. Ezt különösen jól tanúsította az egyik kikötőben álló hajó, amely még a dombról is jól látható volt, a naplemente utolsó napsugaraiban, pedig egyszerűen pompázott. A vitorlái szakadás és egyéb hiba nélkül lengtek a lágy szélben.
-Hogy lehet egy kalózhajó ennyire fenséges..? -motyogta magában a lány, halkan-
Azonban, hamar kirántotta ámulatából az a gondolat, hogy vagy itt vagy a sötét erdőben éjszakázik. Ha az erdő mellett dönt, akkor több, mint valószínű, hogy valami vadállat megtalálja az ő képében az éjszakai elemózsiáját, viszont, ha a város mellett dönt, akkor meg is ölhetik, mondván, hogy betolakodó.
Aztán rájött, hogy nagyjából halál és halál közt kell választania, így hát a város mellett döntött, annak a reményében, hogy van ott valami fogadó, amiben megszállhat. Magára nézett, remélve azt, hogy ruhája nem fogja felfedni ki is ő valójában. Végül nem alakított rajta semmit, bízott a szerencséjében. A lenyugvó napra vetült tekintete: Még, körülbelül alig egy óra kellett ahhoz, hogy eltűnjön a Nap a hegyek mögött. Nagy levegőt vett, majd a városka felé indult.
-
Orrát befogva haladt végig a szűk kis utcákon, ugyanis iszonyatosan büdös volt, keveredett a csatorna szag, az alkohol és az utcán lévő emberek bűzlő szaga. Össze-vissza járkált a városban, egy fogadót keresve, de nem talált egyet se. Orrát lógatva ment tovább, hátha talál mégiscsak valami szállást magának, mikor bebizonyította szerencséje, hogy nem hagyta el. Egy két szintes épület emelkedett a magasba "fogadó" felirattal. Jobban megnézte magának az épületet és látta, hogy egész jó állapotban van, ráadásul egy kovács bolt is tartozik hozzá.
Sietve a bejárat felé indult, mikor valaki az ajtóban megállította.
-10 ezüst pénz aranyom.
(név) megnézte magának a feltartóját; egy negyvenes évei körül járó nő volt, szigorú tekintettel és egy cigaretta csikkel kezében.
Ez iszonyatosan drága, csak egy éjszakára maradnék!
-Szűkös időket élünk. -rántotta meg a vállát, majd beleszívott a cigarettájába-
-Rendben... -a lány levette a táskáját a válláról s kutakodni kezdett benne, de sajnos csak 6 ezüst került az ujjai közé- Nincs elég...
-Akkor sajnálom, de kereshetsz magadnak más helyett!
-De csak egy éjszaka lenne, nem egy teljes nap! Ahogy hajnalodik én már itt se lennék! -erőlködött a lány-
-Ribanc, nem azt mondtam ,ho?!- -az ismeretlen nő ugyan hirtelen felemelte a hangját, de az rögvest el is csuklott, szemei pedig rémületet kezdtek tükrözni, ahogy (név) mögé nézett-
-Mi a gond? -kérdezte (név), de a nő csak elrohant mellette, amit ő a szemével követett, majd megfordult és látta, hogy a fogadós egy viszonylag magas, szőke férfihoz futott, akit két ember kísért-
(név) is közelebb ment, hogy jobban lássa a most érkezetteket és, hogy elcsípjen a beszélgetésből pár mondatott. Mikor ezt megtette jobban szemügyre tudta venni a három férfit. Kettő közülük fejkendőt viselt és szakad ruhát,míg a szőke egy hatalmas, tollakkal díszített kalapot, vörös kabátot, aranyozott szegéllyel, fekete csizmát, nadrágot és fehér nyakkendőt. A lány azt is megállapította a szőkéről, amellett, hogy gyönyörű zöld szemei vannak, valószínű, hogy ő egy kalózkapitány.
-A kardomat jöttem rendbe hozatni. -jelentette ki egyszerűen-
-A-attól tartok uram, hogy az jelen esetben nem lehetséges... -válaszolt dadogva az eddig nagyképű nő-
-Ugyan miért?
-A férjem nincs a városban... Ne-nem tudom, hogy ho-hol lehet...
-Ó ez egészen érdekes. Tudja, hölgyem, hiszi vagy sem, de én egy úriember volnék, de egyszerűen ki nem állhatom, ha nem kapom meg, amit akarok és akkor, amikor akarom. -csettintett egyet, majd a két kísérője a nő felé kezdtek közeledni-
-Erre semmi szükség! -szólt közbe (név) szigorú hangon- Majd én rendbe hozom azt a kardot!
-Te, nőszemély? -fordult felé a szőke férfi-
-Igen, én. Cserébe, pedig csak annyit kérek, hogy -a fogadósra vetült a tekintete- hadd maradhassak itt egy ideig, ingyen és bér mentve.
-Legyen. -sóhajtott egyet lágy vigyorral ajkain a kalóz-
-V-valóban uram?! Hiszen ez egy nő!
-Csend legyen! -csitította el szolgáit- Ha nem fog jó munkát végezni egyszerűen kitűzzük a fejét a város mellé, -a lányhoz lépett, majd a fülébe súgta- persze, előtte egy kiadós éjszakában részesítjük~
-Tch. Áll az alku! -vigyorogta a lány-
-Csak aztán nehogy veszíts, kicsike. -jegyezte meg gúnyosan a kalózkapitány, majd kezet fogtak-
أنت تقرأ
Captain Arthur (P!England x Reader) 🇭🇺
أدب الهواةEgy lánynak az a dolga, hogy megtanuljon sütni-főzni és egyéb háztáji munkákat végezni, azonban mivan akkor, ha ezt a lányt nem az ilyesfajta dolgok vonzzák, hanem a veszélyes csaták? (név), hála annak, hogy kovács családból származik, mindigis "kö...
