Dragon Ball Galaxy: A Nameki Nagy Kaland

Hatodik Fejezet: Szerezzük Vissza a Gömböket

Miután visszaértek, Livi meggyógyította Noruta karját. Aztán új ruhát varázsolt Norutának és Saviornak, mert ami már rajtuk volt páncél az már, épp hogy takarta őket. Savior pedig a gömböt vizsgálgatta.

Gogeta:Mi az Savior?

Savior:Ez a gömb, tele van negatív energiával, vagyis mintha nem lenne teljesen tiszta.

Tette le az asztalra, ahol tovább nézegette.

Gogeta:Mivel Melphurio gömbje, akinek a szándékai így sem tiszták.

Gogeta: De legalább az első megvan. Már csak hat kell.

Savior:Igen, de innentől kezdve, senki sem megy egyedül. Ez főleg rád vonatkozik Noruta!

Nézett szúrósan rá.

Noruta:Pöh... Legalább örüljetek, hogy megszereztem az elsőt.

Tette karba a kezét.

Gogeta:Olyan áron, hogy kis híján átváltoztál.

Noruta:Én nem tudok átváltozni!

Livi:Elég legyen fiúk! Veszekedés helyet inkább gondolkodjatok, hogy szerezzük vissza a többi hat gömböt.

Mind a hárman elgondolkodtak, de most Savior töri meg a csendet.

Savior:Holnap mi hárman megyünk, három gömbért.

Jelenti ki Savior. Livi épp megszólalt volna...

Savior:Te, itt maradsz.

Livi:Rendben...

Livi lehajtotta a fejét, és maga elé nézett, hogy Saviornak igaza van. Ha ő is ott lenne akkor a fiúkat, csak hátráltatná. Noruta a beszélgetés végén leválik a többiektől. Félre akart vonulni, mikor Savior odaszólt.

Savior:Te hová mész?

Kérdezte gyanakvón.

Noruta:Csak szükségem van a nyugalomra...

Savior: Hát jó.

Azzal Savior hagyta elmenni. Ezután Livivel és Gogetával volt egy fedél alatt. Gogeta a kezét a tarkójára, lábait egy asztalra téve ült egy székben. Livieta ugyan annál az asztalnál ült Gogetával, míg Savior az ajtóban állt és Norutát figyelte. A szobában csönd honolt, míg végül Savior meg nem törte azt.

Savior:Néha nem értem Norutát. Meg van a magához való esze, de szinte mindig fejjel megy a falnak. Olyan, mintha nem is ő lenne. Talán skizofrén.

Gogeta:Én nem tudom.

Helyezkedett el normálisan a székbe, és nézett Saviorra.

Gogeta: De amit ma láttam a szemében, én nem is tudom. Egy ellenségünkben nem láttam ennyi vérszomjat, mint amit benne most. Talán még meg is ölt volna...

Savior: Én képes voltam megváltozni. Ő is képes lesz rá.

Noruta egy kisebb sziklán ült, saját gondolataiban elmerülve. Szemei előtt a démon énje lebegett. Az akivé a mai napon vált. A szeme előtt volt az akit megölt, és ahogyan megölt. Gogeta, akit hajszál híján nem végzett ki. Egész testében érezte azt az ösztönt, ami az súgta ölje meg. Kezeit most hajába túrta és támasztotta a fejét.

Noruta:Majdnem megöltem...majdnem megöltem...

Mondogatta magában.

Noruta:Vajon mit tettem volna az után? Ki lett volna a következő? Savior? Livi?

Noruta mérges volt önmagára.

Noruta:Hogy védhetek meg bárkit, vagy bármit, ha magamtól sem vagyok képes megóvni?! A rohadt életbe!