Dragon Ball Galaxy: A Nameki Nagy Kaland

Nyolcadik Fejezet: Átállni vagy Meghalni?

A táborban a fiúk még mindig alszanak. Savior az első, aki felkelt. Nyújtózik egyet, majd körbe nézett. Látta, hogy Livi nem fekszik mellette. Gyorsan kipattan az ágyából, és kimegy az udvarszerű területre remélve, hogy kint van valahol. Gogeta komásan felkelt Saviorra.

Gogeta:Savior, baj van?

Sétált oda mellé.

Savior:Nem találom Livit. Livi!

Kiáltotta, és nézett körbe. Hátha Livi meghallja, és visszafelel.

Savior:Livi! Hol vagy?

Aggódva kiabálja tovább. Noruta is kómásan kikelt az ágyából.

Noruta:Mi a fene… Már aludni se hagyják az embert…

Ment ki ő is Saviorékhoz.

Savior:Hol lehet...

Ekkor megpillantja a földön Livinek a nyakláncát, amit felvesz.

Noruta:Az mi?

Savior:Ez Livi nyaklánca.

Nézte a láncot, amiről már sejtette, mi történhetett. Hisz a lánc vége elszakadt.

Gogeta:Az ne mondd, hogy talán valaki...

Savior:De igen! Valaki elrabolta!

A kezét összeszorította, amibe a nyaklánc volt.

Savior:És azt is tudom, hogy ki volt!

Savior ekkor az erőd felé nézett.

Savior:Azonnal induljunk!

Gogeta:De várj Savior! Még te fel sem épültél.

Savior:Nem érdekel!

Noruta:Inkább bízd ránk őket, te pedig maradj, és vigyázz a gömbökre.

Savior:Süketek vagytok?! Livi bajban van! És én meg azt nem fogom hagyni, hogy bántani merjék!

Szuper harcosba átmenve rivallt rájuk. Gogeta és Noruta meghátráltak Saviortól, majd ijedten összenéztek. Savior a kötéseit levette, és közben még mindig az oldalát szorongatta. Nem volt annyira felépülve még, hogy harcolhasson. Egy kicsit látszólag megnyugodva Gogetáék felé fordult, és így szólt.

Savior:Most pedig induljunk.

Savior szállt fel elsőnek, utána pedig Gogeta és Noruta. Az erőd felé száguldottak.

~Savior:Ha egy haja szála is meggörbül.... nem állok jót magamért!

Mondva magába mérgesen. Odaérve az erődhöz, Savior egy hatalmas Ki gömböt lőtt az erőd falához, ami meg se kottyant annak. Mintha lepattant volna.

Savior:Mi a fene?

Nézett döbbenten.

Gogeta:Biztos védőpajzs védi az erődöt.

Saviornak az ökölbe szorulnak a kezei, majd felnéz az erődre, és ordibálni kezd.

Savior:Melphurio! Dugjátok elő a képeteket! Halljátok?!

Válasz azonban nem érkezett, amire Savior még inkább mérges lett.

Savior:Melphurio!

Ordította teli torokból.  Az erőd felől először egy ismerős kacajt lehetett hallani. Ez a kacaj gonoszsággal teli, és hallhatóan élvezi, amit lát.

Melphurio: Lám lám! Kik jöttek el? A három majom. Miben lehetek…Szolgálatotokra?

Húzta egy kicsit az idegeiket, mintha nem tudná miről is lenne szó.