Sun and Moon |솝|

5

Yoongi

-I'm scared, just as much as my heart flutters
Because destiny keeps getting jealous of us
I'm just as scared as you
When you see me
When you touch me-

|Serendipity - Park Jimin|

"Hoseok? Milyen érzés színeket látni?"

Megleptél a kérdéssel, hiszen én úgy születtem, hogy már láttam színeket.

"Nem tudom hogyan magyarázzam el. Beszéljük meg ezt azután, hogy be lett festve a hajad, hm?"

Beleegyeztél és követtél a fürdőbe. Leültél a kád szélére én pedig mögéd állva kikevertem a festéket. Felvettem az átlátszó kesztyűket és először csak simán beletúrtam a puha barna hajadba. Felsóhajtottam.

"Mondj búcsút a gyönyörű barna hajadnak Yoonie." Mondtam majd elkezdtem felkenni a festéket a hajadra. Alig 15 perc telt el mikor megszólaltál.

"Hideg."

"Gondolom, nekem is sokszor volt festve a hajam. Na most hagyni kell fél órát, aztán lemossuk, megszárítom és kész!" Mosolyogtam miközben felálltál. Szembe fordultál velem és vettél egy mély levegőt.

"Nem bírok várni fél órát." Motyogtad és óvatosan megöleltél, hogy ne legyek festékes.

"Muszáj lesz."

-

A lassú víz hangja lassan elcsendesedett, majd megkértél, hogy szárítsam meg a hajad.

Ugyanolyan puha volt mint azelőtt, hogy befestettük volna, lustán végig húztam ujjaimat a tincseid között, te pedig belesimultál az értintésembe.

"Hé...Kész vagyunk."  Mondtam neked te pedig felálltál a helyedről és szembe fordultál velem.

Hirtelen két dolog is történt egyszerre.

A szemeid megteltek könnyel, arcodra csodálat ült ki.

"Vörös..." suttogtad.

"Hoseok...a hajad, Vörös."

Majd szinte nekem estél, és sírni kezdtél.

"A tied pedig szőke..." suttogtam én is.

A földre ülve húztalak ölembe és hagytam, hogy kiengedd magadból a sok fájdalmat ami eddig ért téged. Hátadon lassú köröket írtam le a kezemmel, hogy megnyugtassalak.

"Huszonöt nap, Hoseok...Huszonöt."