First Love

First Love 7. rész

Debütálásunk után minden olyan gyorsan történt.
Rengeteget dolgoztunk, levegőhöz is alig jutottunk, de megvan az eredménye is. Kitörtünk a teljes ismeretlenségből. Sikeresek vagyunk, a nevünket, a cégünket milliók ismerik. Rekordokat döntünk, díjakat nyerünk, és közben felnőttünk. Különösen a három kicsin látható nagy változás.
A szemem fénye igazi felnőtt fiatalember lett.

Nem bántam meg az akkori döntésem, hogy nem beszéltem senkinek az érzéseimről. A mai napig nem tudom pontosan leírni, hogy mi ez, több mint barátság, több mint szerelem. Mindez együtt és minden ami én vagyok és ami belőlem hiányzik, de benne megvan. Nem érdekel, hogy fiú-e, vagy lány, én őt szeretem. Most is ugyanúgy érzem, hogy ő életem másik fele, vele együtt vagyok teljes ember.
Még nem beszéltünk róla, de érzem, tudom, hogy ő is így érez. Azt is tudom, hogy most már tisztázni kell a helyzetünket, de ennyi idő után nem tudom hogy kezdjek bele.

Egy hétre hazautazhatunk a családunkhoz. Mivel mindketten Daeguban lakunk együtt megyünk kocsival. A nagymamáját akarja meglátogatni a kórházban, mert nagyon beteg. Nem hagyom, hogy egyedül menjen, tudom mennyire aggódik érte, mellette nőtt fel. Nem találkoztam még vele, de én is nagyon szeretném megismerni.
Mikor a kórházhoz értünk láttam Taehyungon, hogy nagyon sápadt. Remegve szállt ki a kocsiból. Megérdeklődtem, hova kell mennünk és felkísértem a szobához.
-Hyung, gyere be velem - mondta falfehéren, elfúló hangon.
- Persze, te bolond, ki nem hagynám, hogy megismerjem azt, aki hagyta, hogy ilyen szabad szellemű ember legyél - válaszoltam neki és megszorítottam a karját.
Beléptünk a kórterembe. Egy nagyon kedves arcú néni nézett ránk és mikor felismerte az unokáját, széles mosoly jelent meg az arcán. Odamentünk, Tae megölelte, és a sírástól szinte fuldokolva fúrta fejét a nyakába.
- Nono, nem kell sírni, nincs semmi baj kincsem,- simogatta a vállát, hátát - inkább mutasd be ezt a fiatalembert, ha már elhoztad idáig.
Nagynehezen megnyugodott , beszélgettünk egy kicsit, majd miután már láttam, hogy nem lesz baj, ki akartam menni, hogy a kocsiban megvárom. De nagymama nem engedett. Taehyungot kérte meg, hogy hozzon neki egy üveg ásványvizet. Rögtön felálltam, hogy majd én megyek, de megfogta a kezem és kérőn nézett az unokájára, hogy csak nem kérhet szívességet egy idegentől, mikor ő itt van. Tae furcsállta ugyan, de elment.