My History..

💭12.rész💭

A kezelések után nem láttam aznap Dylant. A nappaliban olvasgattam valamilyen könyvet mikor azon voltam, hogy elmegyek lefeküdni mikor Dylan esett be az ajtón. Én gyorsan odarohantam hozzá, hogy fel tudjam segíteni. Gyorsan felkaptam a földről amennyire csak tudtam és a kanapéra fektettem..

-Dylan! Dylan mi történt?? -nézek rá kétségbeesetten- 

Ő nem válaszol csak nevetni kezd majd sírni... Kitárja a karját majd ölelésbe húz... Amikor a karjai között tart megérzem az erős pia szagát.. Kiszabadulok a szorítása közül majd egy pohár vízért rontok be a konyhába.. Odadtam Dylan -nek, hogy igya meg majd kivezettem az udvarra majd belelöktem a hideg medencébe..Ő gyorsan észhez kapott majd kiúszott a szélére és értetlenül nézett rám.. Segítettem kihúzni amennyire engedte majd bementünk. Kellet még egy kis idő mire teljesen kijózanodott és csak azután szólalt meg.

-Miért löktél bele abba kurva medencébe?!?! -nézett rám szikrákat szóró szemekkel-

-Jó bocs, hogy segítettem kijózanodni! -tettem fel védekezés képen a kezemet-

-Épp azért ittam hogy ne legyek józan talán nem gondolod?? -forgatja szemeit-

-Huha.. És mégis mi váltotta ki azt, hogy leidd magad a sárga földik? -nézek rá de tekintetét nem találom..-

-Kiakadtam ennyi az egész..

-És min akadtál ennyire ki? 

-Nem kötelességem megosztani veled a bajom..-néz rám szikrákat szóró szemekkel-

-Hát jó!  -válaszoltam majd felálltam majd a konyhába igyekeztem.-

Ott leültem az asztalhoz egy pohár vízzel majd az aznapi újságokat nézegettem.. Amikor lapoztam egy másik cikkhez megláttam, hogy Shelley van a címlapon... Itt már kezdett rossz előérzetem lenni... A cikk elején semmi érdekes nem volt csak az új forgatásokról volt szó meg ilyen apró kis dolgokról.. már lapoztam volna el mert semmi olyan nem volt benne mikor a szemem egy új cikkre tévedt amiben a kapcsolatáról szólt.. 

És mi a helyzet Dylan O'Brien és közted? Még mindig olyan fényes a kapcsolatotok mint volt? 

Shelley válasza igazán meglepett ugyanis az állította, hogy már nem olyan fényes mint eddig és nem érzik ugyan olyannak ezt mint egy éve.. Jézusom... A múlthetet meg még együtt töltötték boldogan... Utána még kérdezték, hogy hogy ezt mégis hogyan érti? Shelley bővebben lálaszolt olyan marhaságokat magyarázott hogy a pofám leszakadt.. A végén a legjobb az volt, hogy bevallotta, hogy már Dylan és közte nincs semmi és már más mellett boldog... 

-Mi a fasz..?!?-nézek kikerekedett szemekkel az újságra-

-Most már tudod..-hallottam meg Dylan hangját mögöttem-

-És erről te nem tudtál..-nézek rá-

-Nem.. gondolom a múlthéten csak kihasznált, hogy költsek rá valamennyit még utoljára..-mondja lehajtott fejjel-

-Figyelj! Ha ez meg vigasztal szerintem nem is volt hozzád való.. -nézek rá egy halvány mosollyal-

-Kösz..-mosolyodik el ő is- Akarsz nézni egy filmet? -néz hirtelen a szemembe-

-Őm..persze nézzünk! -mosolyodok el-

Felpattantam a székről majd Dylan nyomában slattyogtunk be a nappaliba. Ő mindenféle filmet mutogatott én meg nem tudtam választani... Hirtelen felkiáltott, hogy tudja mit nézzünk meg..

-Lehet a Harry Potter? -néz rám bociszemekkel...-

Én csak egy bólintással jeleztem, hogy oké bár nem igazán akartam nézni azokat a filmeket mivel benne vagyok... Igen benne vagyok..én játszom Hermione Grangert a sorozatban még kicsi kis kezdőként ugyanis minden vágyam az volt, hogy színészlegyek és a szüleim ezzel tisztában is voltak. Mert amikor gyerekeket kerestek a sorozatba anyámék kapva az alkalomnak és beírtak vagy nem tudom, hogy fogalmazzam meg és esélyes voltam, hogy Hermione szerepét én kapom de volt még egy lány aki sokkal jobb volt mint én és úgy is látszott, hogy ő kapja de amint olvasta a Ginny Weasley szerepét inkább neki osztották be Ginny szerepét.. És én így lettem Hermione..

A gondolat menetemből Dylan zökkentett ki azzal, hogy leült mellém..

A filmnézés közben egyikünk sem szólt a másikhoz mindig utána beszéltük meg, hogy mi a helyzet.. az időt nem is nézve fejeztük be a hetedik részt is majd szintén megbeszéltük a dolgokat... Én még az utolsó rész előtt kimentem a mosdóba majd amikor végeztem levágódtam a kanapéra majd vártam, hogy Dylan elindítja a filmet de nem tette.. 

-Mi a baj? -nézek a szemébe-

Csak megrázta a fejét de egy ideig csak egymást vizslatva ültünk majd a tv -re nézett és elindította a filmet.

A filmet megint nagy figyelemmel néztük majd a végén megint megosztottuk a másikkal a gondolatainkat. 

-Uh jól elment az idő!-Nézek rá a faliórára-

Már álltam mentem volna el a szobába mikor Dylan hirtelen felpattant majd a szemembe nézve olyat kérdezett, hogy az arcom jobban égett mint a nap...

-Te játszottad Hermione Grangert? -néz rám komolyan-

-Uhu..-hajtottam le a fejem-

-Ez milyen jó már! -néz rám csillogó szemekkel-

Én elmosolyodtam majd menni készültem megint mikor csuklómnál fogva visszarántott majd megölelt... az arcom ismént égett de nem foglalkoztam vele inkább vissza öleltem.. Ezek után már tényleg mentem aludni és aznap boldogan aludtam el...

Nem is tudom mi végett.. Talán, hogy megölelt? Vagy hogy már nincs együtt Shelleyvel? Ha ez végett akkor önző vagyok de akkor is.. én nem bírtam a csajt..^.^'