Alvilági vámpírok

01.

-Tudod,hogy hogy holnap új vámpír jön a sulinkba?

-Igen? Az jó!-mondom mosolyogva.

Barátnőm mindig nagyon izgatott hogyha valaki új jön a sulinkba. Ő már nagyon szeretne valakit magának. Én megvagyok így szingliként. Nekem nem kell már pasi,a nem létező faszom is kivan velük. Fél éve szakítottam barátommal,és még nem is léptem túl rajta teljesen.

-Miért nem örülsz?-kérdezi tetetett szomorúsággal

-Kiara, gyere hív anyukád! -lépett be hirtelen apa a szobába. Nem tud kopogni?

Barátnőm kilép az ajtón,apa pedig leül az ágyamra.

-Kicsim,holnap vacsorám lesz az egyik gimis haverommal. És velem kell gyere.

-De miért? Nem akarok. -hisztizek

-Ne hisztizz. Egy család vagyunk. Amúgy is van egy fia, jól el leszel vele, biztos vagyok benne, hogy ő is fapofával fogja vegigülni azt az 1 orát. Úgyhogy nyugi! -mosolyogva megsimogatja a kezem, és kimegy az ajtón.

Mit csináljak? Mehetnék edzeni, futni, igazából bármit csinálni, de nincs kedvem semmihez.

Nos igen azt hiszik a normális emberek, hogy mi sohasem unatkozunk. Ez nem igaz.

Sóhajtva felkapom szép, sziámi macskám, pufit, es óvatosan simogatni kezdem gyönyörű szőrét.

Túl sok minden történt ebben a fél évben. Három hónapja haraptak meg, és mindjárt 4 hete vagyok itt, az Alvilágban. Gyorsan repül az idő, nemde?

Az alvilág olyan mint amilyenek leírják az emberek. Ilyesztő, és rossz. Tele van rossz természetfeletti lényekkel, de hálistennek, ezeket a börtönbe teszik. Na es Scott Malone. Ő a legrosszabb. Helyes,bevallom,de egy bunkó barom,aki csak magával foglalkozik. Utálom.

Sziasztok. Elkezdtem egy történetet, ami remélem, hogy tetszeni fog nektek. Ez az első történetem, szóval ha hiba van, nyugodtan mondjátok. És aki esetleg már régebbről ír, attól megköszönném ha leírná a véleményét az első részről. Köszönöm.