4.

49 3 1
                                    

Shawn szemszöge
Ma beszélek Brunoval és Tylerel. Lemondom a fogadást. Egész este semmit nem aludtam, de legalább rájöttem az igazságra... Beleszerettem. Azután a csók után vált tagadhatatlanná. Egészen tegnapig adtam magamnak időt a hazugságokra. Elindultam az iskolába.
-Sziasztok.
-Szia. -köszönt kórusban Tyler és Bruno.
-Skacok le akarom mondani a fogadást.
-Mi? Nemond hogy beleszerettél!
-Nem érthetitek, ő más...
-jó, akkor a fogadás lemondva. - mondta kissé csalódottan Tyler, Bruno meg bólogatott.
Tehát ez is kész.
Elena szemszöge
Reggel gyorsan készültem el, és siettem suliba Davidhez.

Elena szemszögeReggel gyorsan készültem el, és siettem suliba Davidhez

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

-Szia! - köszönt David.
-Szia.-köszöntem vissza, majd megöleltem.
-Mi ez a nagy sietség?
-Csak már nagyon hiányoztál... - majd lesütöttem a szemem.
-Te is nekem...
-Ma nem megyünk el fagyizni?
-Szeptemberben?
-David, 30 fok van!
-Jó, menjünk.
-Sziasztok-köszönt nekünk az épp felénk sétáló Shawn.
-Szia... - mondta David unottan.
-Szia!
-Micsinálsz ma suli után?
-Ma nem jó, Daviddel beszéltünk meg egy talit.
-Figyelj holnap meccsem lessz... Nincs kedved eljönni és megnézni? - közben nagyon zavarban volt...
-Persze
-Tényleg?-FELCSILLANT a szeme..
- Persze
Becsengettek, úgyhogy nem volt időnk többet beszélni.
Mr. Holbler épp nagyban tárgyalta a Biológia rejtelmeit, de én csak Daviddel komunikáltam telefonon... Olyan édes! Azt hiszem kezdek máshogy gondolni rá... Miket beszélek?  Ő a legjobb barátom! Ne keverd össze a barátságot a szerelemmel... És ha nem keverem?
A nagy gondolatmenetemből a csengő rángatott ki. David odajött hozzám és Teresához.
-Péntek este buli lesz nálam, eljöttök ugye?
--Igen-mondtuk kórusban.
Shawn hallgatózott...
-Én is megyek.
-öm...
-Elena, mondanom kell valamit, nem jössz?-nézett rám kérdő.
-Rendben.
Ki mentünk.
-Mit akarsz Mendes?
-Tudod, csak hogy ma suli után meg-e iszunk valamit...
-Oké...
-Komolyan?
-Persze.
A nap nagyon unalmasan telt, ma Shawnnal töltöm a napot, holnap David bulija, amiről persze csak ma tájékoztat, pedig valami új ruha is kéne... Tipikus női gondok...

Tehát ma órák után Shawn élvezetett egy kávéházba. Ittunk kávét, sokat, rengeteget nevettünk... Így visszagondolva mellette mintha elfelejteném a legjobb barátom, akiről biológián ábrándoztam... Minden olyan bonyolult... Sosem voltam jó szívügyekben... Talán nem is kéne még törni rajta a fejem... Majd jön magától, ha jönnie kell. Ennyi. Semmi több, semmi gondolkodás, semmi már önmagadat meggyalázó gondolatmenet. Ezeket a gondolatokat félre is tettem. Legalább is ezt hittem. De végig David és Shawn járt az eszembe. Elég abszúrd hogy a legjobb barátomra gondolok egész nap, de hogy nem csak egy emberre... Nem vagyok ribanc. És egyikük sem úgy néz rám. Hagyd abba, nem vagy szerelmes, ne akarj az lenni! Ez nevetséges. Ez nem egy szappanopera. Ödvözöllek a valóságban. Komolyan mintha egy filmben lennénk. Nem tudom mi fog történni holnap, de baj ha kicsit többet remélek az estétől, mint hiszik? Nem, nem olyan értelemben (😂). Mivel Shawnnal 22:30-ig elvoltunk (és most is csak az unszolásomra jöttünk haza, ő még maradni akart), ezért ágyba bújtam. Nem tudom mikor sikerült elaludnom, de azt tudom, hogy sokáig még csak forgolódtam az ágyban, és folytattam gondolataimban való akaratlan eltévedésemet... Nade ez van...

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Nov 21, 2017 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Érted Változtam MegDonde viven las historias. Descúbrelo ahora