Deszkás srácok a szomszédból

Part 2

Föltápázkodtam a kis vackomból és kinéztem az ablakon. Na akkor láttam meg őt......

Épp egy dobozból emelt ki egy gördeszkát , gondolom az ővé. Ti még nem éltetek ilyen szép fiút, hát én sem ...de tényleg ,ez a gyerek eskü nagyon szép ésss ahhw nagyon helyes. Sötét szinte már fekete haja beállítva de néhány elszabadult tincs a homlokába hullt.Szeme ebből a szögből egészen sötétkék. Úgy éreztem magam mint egy lassított felvételben. Nem vicc ,minden mozdulatát lassítva láttam. A srác olyan 18-19 körül lehet de inkább 19 . Néztem ahogy odament egy negyvenes nőhöz, szerintem az anyukája.Nagyban kommunikálnak hogy mit azt nemtudom mivel nem hallottam zárt ablakon keresztűl. De ezt a félisten elég most csak nézni.... még csak emésztem a látvány. Huhhhh, milyen lehet a hangja? jesszus én ebbe bele pusztulok. Azthittem  ezt már nem lehet fokozni erre kiszáll a kocsiból még egy srác velem egy korú lehet és ő is odamegy hozzájuk.1000% hogy az öccse majdnem ugyanúgy néz ki kivéve hogy ez a srác vörös és zöld szeme van. Jajj de szép ez is istenem....Ha még többen lesznek előbb utóbb elvisz a mentő.

Időközben Maya is mellém teleportálódott és együtt néztük ezt a két srácot akikkel  nagyon bőkezű volt az anyatermészet....Már vagy 10 perce figyeltük őket mikor a vörös srác fölpillant. Szabályosan rám villan zöld írisze .. majd megböki bátyját akivel eddig nyugodtan beszélgetett, mit sem sejtve hogy minden mozdulatukat figyelem mint egy kandikamerás  . Szép lassan Ő is felnézett. Találkozott a tekintetünk. Száját gúnyosan elhúzta és szemével lenézően nézett rám ami felettébb rosszul esett .Jobbnak találtam hogyha visszavonulok. Mi volt ez a nézés ? hjajj ennyire ronda lennék ? Gyorsan a tükröm elé vánszorgok és forgok egyet kettőt előtte. Megállapítom, hogy annyira nem vagyok reménytelen eset. Ma  azért elviselhetően néztem ki ,még a hajam is néz ki valahogy erre mit kapok ? Egy gúnyos lenéző  pillantást. Ez is csak egy bunkó ,akinek az egója az egekben és megfektet minden második csajt aki az útjába kerül minden erőlködés nélkül. Pedig olyan szép gyerekeink lennének....MIVAN?! Lori azzonal állj le nem szabad ilyen nyomorék gondolatokat táplálnod iránta.

-Lori én szerintem elmegyek fürödni utána meg tarthatnánk romcsiii filmmaratont !!-lelkendezik Maya.

-Jolvan menny csak ,én addig előkeresem a filmeket és bedobok a mikróba kukoricát .-az ágyam alól kihúzom a dobozom amiben a legeslegjobb filmjeimet tartom. Film pipa. Márcsak innit meg nasit kéne előkészítenem .Levánszorogtam hát a konyhába és mindent előkészítettem ami egy filmmaratonhoz kell (csoki, nutella, gumimaci, kukorica, chips és pepsi). Vittem volna fel a kajcsikat de anyu kiveszi a kezemből a drágaságaimat.

-Lori, sütöttem sütit. Átkéne vinned az új szomszédjainknak.-a kezembe nyomta a muffinokat. Ááhááá szóval ez volt az a jó illat.

-Miért én vigyem?! itt vagy te is ... mindig én vagyok az áldozat akit belöksz a vulkán gyomrába. Ráadásul nem hagyhatom egyedül Mayát.

-Maya ellesz nélküled ,nyugodj meg .Egyébként meg ,nem kértem a véleményedet. Átviszed és kész, nem kell hozzájuk költöznöd csak átviszed ezeket a szerencsétlen sütiket.-anyu nagyon befolyásos egyéniség és nem is akarom idegállapotban legyen így szótfogadó kislány leszek.

-Jó dee akkor hozol holnap nekünk gyrost?-nézek rá óriási bociszemekkel.

-Tudod te milyen messze van az a kajálda?!-még cukibban próbáltam nézni és még mosolyogtam is hozzá ami egy szörnyű vicsornak hatott.-jó rendben de vidd már a sütiket!-látom kezd  ideges lenni így gyorsan fölkaptam a conversemet és a sütit .Hipp-hopp és az ajtón kívűl találtam magam. nagyon jó környéken lakunk valószínűleg azért is nem volt ilyen sokáig szomszédunk mivel ez a ház egy palota és az ára is éléggé húzós.Most vagy soha gondoltam magamban majd elindultam. Azon kaptam magam hogy itt állok az ajtójuk elött de nem merek kopogni. Mi lesz most ?! Mély levegőőő szúúú száááá. Okké készen állok. Bekopogtam. A vöröshajú srác nyitott ajtót mikor meglátott rám mosolygott.

-Szia, mi szél hozott?-mondja nekem a nagyon mély és szexi(!) hangján.

-Hello, Lori Davis vagyok a szomszédból... anyu megkért hogy adjam át ezeket a sütiket üdvözlés gyanánt.-zavaromban nem mertem a szemébe nézni ráadásul éreztem  hogy elvörösödtem.

-köszi,gyere be-mondta még mindig engem vizslatva-jajj de bunkó vagyok még be sem mutatkoztam Cameron Monaghan -nyújtotta a kezét amit jó erősen megráztam.

-Nem nem szeretnék zavarni ,tényleg. Gondolom még nagyon sokat kell pakolnotok.

-Hát igen, de hidd el nem zavarsz. Na, gyere ! A rakományodat meg  csak rakd le a konyhába .-mivel látta hogy még mindig hezitálok megfogta a csuklómat és berántott az ajtón. E határozott mozdulat után majdnem elejtettem a muffinkáimat.Előre ment én meg még mindig az ajtónál álltam.-Gyere ülj le ! narancslé vagy tea ?-kérdezi.

-köszi , nem kérek semmit.-mit sem törődve ezzel töltött nekem mindkettőt.-Köszönöm de tényleg nem kellet volna.-mosolygok rá a legszebb (jó vicc olyan nincs is ) mosolyommal.

-De kell. Nagyon vörös az arcod.-kacsintott rám,ami által még vörösebb lettem.

Nem voltam sokáig zavarban ugyanis olyan jól elbeszélgettünk a sulikról az is  kiderűlt hogy ő 11.-kes  vagyis 17 éves. Anyukájával, Emmilyvel is elbeszélgettem. Már vagy egy órája kommunikáltunk mikor valaki dübörögve leszalad a lépcsőn.....