Ez Így Bonyolult. [Ereri]

.︿7︿.

•●Eren●•

Vége lett az utolsó órámnak is. És ahogy Connieval megbeszéltük, elindultam a TIJIN-be. Az úton nem sok kocsi volt, így sokkal csendesebb volt a környék.

-Milyen szép ez a környék!-szívtam be a levegőt majd fújtam ki.
Majd mikor a TIJIN közelébe értem, akkor valami éneket hallottam. Nem is, inkább angyali éneket! Olyan ismerős volt... Kerestem szememmel a hang forrását..de mikor kezdtem volna a keresést akkor elhallgatott...
"Bárcsak hallhatnám újra azt a gyönyörű dallamot! "
Ezt kívántam magamban miközben a kávézó bejárata felé igyekeztem.

Majd bementem.
Jó sok vendég volt nem tagadom de attól még voltak üres helyek.

Connie barátom azt mondta, hogy oda üljek le ahol mindent be lehet látni. Ki is fogtam magamnak egy pofás kis sarok asztalt majd levettem a kabátomat és leültem.
Egyből elő vettem a telefonomat és üzentem Connienak.

Itt vagyok!
                  Egy sarok asztalnál ültem le.
Ti hol tartotok?

Elküldtem az üzit majd elkezdtem nézegetni az étlapot. Megláttam azt a sütit amit már említettem, hogy meg akarom kóstolni. Majd hogy ezt eldöntöttem megnéztem az itallapot.
Már csak egy pincér kellene és le van tudva minden.

Mikor felnéztem, egy nem túl magas férfit láttam magam előtt. Majd megszólított.

-Szia! Üdvözöllek kávézónkban! Hozhatok valamit a jóképű fiatal embernek?- egy halvány mosoly volt az arcán.
A bóktól elvörösödtem és hirtelen elfelejtettem mit is akartam rendelni. Alig bírtam megszólalni.

-Ö-ömm...- próbáltam összeszedni magam. - ..nos egy szelet Óriás Gránátos tortát és egy Kék Kert teát kérek! - jött ki egybe minden. Csodálom ha megértette egyátalán.

- Rendben, esetleg más valamit? - kérdezte komor de egyben aranyos hangján.

-N-nem köszönöm. -mondtam. Majd halványan rám mosolygott és elment. "Csak a telefonszámodat!"-suttogtam. Majd megint paradicsommá váltam.

•●Levi●•

Megcsináltam! Beszéltem vele!! És milyen cuki volt mikor elpirult!....de még mindig emlékeztetett valakire akit már lattam valahol.
...
Gondolkoztam miközben előkészítettem a rendelését.
Hát persze! Ő az a srác aki elütött valamelyik nap reggelén. Akkor ezek szerint van benne erő is. Hmmm... Egy erős, cuki arcú srác. Egyre kíváncsibb vagyok. Csak az lenne a pofára esés ha egy rajongóm volna.
Mert ha igen akkor Ez így bonyolult lenne.

Mikor befejeztem a rendelés összepakolását akkor találjátok ki, ki volt előttem.....Igeeeen! Hanji. Hurrá...

-Na, hogy halad?- kérdezte.

-Mégis micsoda?-kérdeztem vissza unottan.

-Tudom én miben sántikálsz Revike~! Megtetszett az a srác és most meg akarod ismerni! Igazam van, nem igaz~?- emelte fel a fejét mint aki mindenre tudja a választ.

-Ch, kb ennyiről van szó. -pirosodtam el egy kicsit.

-Aawww~~! Levike szerelme- itt be fogtam a száját.

-Hanji, ez nem közérdekű információ!  Úgyhogy légyszives tartsd a szád! Mert ha nem- itt pedig eltolta a kezemet és közbeszólt.