Ez Így Bonyolult. [Ereri]

.︿9︿.

●•Levi•●

Eren szájon puszilt majd kisietett az öltözőből. Lefagytam, majd lassan leültem a padra. Még a hatalmas dübörgések sem tudtak kirázni a gondolatból. Éppenhogy megérintettem az ajkaimat és csodálkoztam valamin. Talán azon hogy ez volt az első fiútól való "csókom" vagy azon hogy nem vágtam arcon. Utálom ha valaki ennyire rámenős, főleg ha az a valaki fiatalabb nálam.

Felálltam majd átöltöztem utcaiba, aztán kifelé siettem. Kivágtam az ajtót és kutatni kezdtem hogy honnan jöhet ez a borzasztó hangzavar. Az épületeken túlról jött a nagy robajlás.

Visszafutottam a kávézóba a cuccaimért, majd gyorsan vissza a kijárathoz bezárva azt, igyekeztem az autómhoz.
Egy épület félig le volt rombolva. Nem nézett ki valami fényesen.

A hang forrása felé vettem az irányt. Mikor bekanyarodtam elállt a lélegzetem.

•●Eren●•

A majdnem 6 emeletes szörny kemény diónak bizonyult. De Eren Jaegernek semmisem Túl nehéz.
Igaz, ezt a titánt már korábban le akartam győzni, de akkor még kisebb voltam és gyengébb.

A megfelelő időben lecsaptam a nyakszirtjére és a titán egy pillanat alatt eltünt. Elvarázsolódott, köddé vált, nevezzük ahogy akarjuk, de nem volt ott. Kicsit meglepődtem, majd elmentem egy biztonságos helyre ahol vissza vehetem utcai ruháimat.

Egy épület tetején találtam nyugodalmat. Lementem a földszintre majd ezután Levi után kutattam. Mentő, rendőr és tűzoltók mérték fel a károkat a környéken. Egy drágának kinéző fekete autó is ott volt. A tulajdonosa benne ült és onnan kémlelte mi történik. Erősen az az érzés volt bennem hogy az Levi.

Odasiettem közel az autóhoz és tényleg ő volt. Meglátott és intett, hogy szálljak be a kocsiba. Be ültem, majd síri csendben kémleltem az illatosítót.
Elég kínosnak éreztem az egészet. Hisz megcsókoltam egy nálam 14 évvel idősebb pasit. Gondolom most meg akar ölni vagy ilyesmi :(.

-Miért rohantál ki a kávézóból? - kérdezte Levi megtörve a kocsiban a csendet. Közben nem nézett rám. Tuti ki akar nyírni :'(
Nem akartam hülyén válaszolni így átgondoltam, hogy hogyan hazudjak úgy hogy ő ezt ne érzékelje.

-Haza szaladtam a kutyám miatt hogy jól van-e!

-...

-Mi az? Neked nem fontosak az állatok?

-Ennél gyengébb kifogást még sosem hallottam. - Uh, ba*** nem vette be.

-Pedig igaz! Mondo-

-Hol laksz?-szakított félbe. Ahh ezt elba**tam.

-...Reménytelen utca 27. -basszus, miért vagyok ilyen hülye??? Nem szólt semmit csak beírta a GPS-be és elindultunk.
Egy ideig nem beszéltünk. Majd Levi megszólalt.

-Láttad azt a hatalmas monstrumot? Eszméletlen nagy volt.

-Az!

-Nem sok dolog van ami megfog, de ez az volt.- mondta felélinkülve. Nem tudtam mire vélni ezt a hirtelen jó kedvet. Talán nem akarta hogy csönd legyen.

-Nem volt semmi! Tök jó lenne ha L írna róla egy dalt. Biztos értesülne erről a hús toronyról. - álmodoztam hangosan.

-Szerinted sikerülne neki?- kérdezte egyhangúan.

-Egészen biztos vagyok benne. Ő egy egyéniség, amihez hozzá nyúl abból egy rock csoda keletkezik. Felülmúl mindenkit a társai közül. Nem nagyképű, még az arcát se mutatja. Egy titokzatos művész!- gesztikuláltam végig.- Ez az amiért hiszek benne! Az egyik álmom, hogy találkozhassak vagy beszélgessek vele mindenről, ami csak eszünkbe jut. A barátja akarok lenni!

-Értem. Elég részletesen leírtad ezt az L-t. Biztos hogy csak a rajongója vagy?

-H-hát persze! Ne gondolj másra, miért kérdezed?- ennyire látszik, hogy tetszik?

-Csak úgy beszélsz róla mintha a kiszemelted lenne.

-Lehetetlen. Ő egy világsztár. Sose járna egy ilyen kis gyerekkel mint én.

-Értem. Ez az utca az?- kérdezte, mintha nem is mondtam volna semmit. Inkább nem idegesítem őt jobban.

-Igen, itt jobbra. - Majd kicsivel később megérkeztünk a házunkhoz. Mikor kezdtem volna az autóból kimászni akkor Levi megfogta a vállamat. - Ja, bocsi elfelejtettem megköszönni a fuvart. Köszönöm! -mondtam halvány mosoly kíséretében.

-Szívesen! Ugye jössz majd még a Tijinbe? - kérdezte féloldalasan.

-Persze! Ha suli után van időm, szivesen eljövök! - megint halvány mosoly.

-Rendben.- Majd levette a kezét a vállamról.

-Bocsi, amiért hogy megcsókoltalak, nem tudom mi üthetett belém.- magyarázkodtam Levinek.

-Fátylat rá! Meg a mai segítségedet köszönöm. -nézett rám.

-Szivesen máskor is! Ha szükségad van a segíségemre akkor csak hívj! -kacsintottam.

-Megadod egy vad idegennek a telefonszámodat? Nem vagy te egy kicsit óvatlan?

-Semmi baj, én bízok benned! - majd elővettem egy papír cetlit és ráírtam a telefonszámomat és odaadtam Levi kezébe.

-Felhívlak hogy tudd az enyémet is! - felhívott és lementettem a számát. Majd ezután kinyitottam az ajtót és kiszálltam a táskámmal együtt. Odanyújtottam a bal kezemet felé, amit ő elfogadott és férfiasan megrázta azt.

Végig néztem ahogy megfordul és elfelé hajt tőlünk. Még utoljára intett egyet majd eltünt a kanyarban.
Lassan befelé vettem a házba az irányt. Felmentem a szobámba és ledőltem az ágyba.

-Holnap koncert!!!

Sziasztok Emberek!

Bocsánat hogy sokáig nem volt rész csak nem volt kedvem folytatni. De higgyétek el, ha ráveszem magam arra hogy írjak akkor menni fog. Most sikerült is szóval happy.

ARIGATOU🌹