2.rész

1.1K 61 4
                                    

-Öh...-motyogtam.

-Öh...persze.-mondtam.
-Nagyon hálás vagyok ezért!-ölelt át. Lassan visszaöleltem majd el is húzodtam tőle.

-Gyere.-indultam el a kijárat fele aztán rájöttem, hogy Grizinek nem megy ilyen gyorsan.

Megvártam majd mikor mellém ért átkaroltam a derekánál, ő a vállamnál karolt át. Egy lábbal ugrált míg én próbáltam segíteni neki, hogy ne terhelje a lábát.
Egészen a kocsimig mentünk így ahol Antoniet besegítettem hátulra, hogy ki tudja nyújtani a lábát én pedig beültem a vezető ülésbe. Elindultam a házam felé mire Antonie kicsit felmorgott.

-Baj van?-néztem rá a visszapillantóból.

-Én nem erre lakok.-mondta.

-De én igen és mivel segítenem kell neked ezért kell néhány cucc.-mondtam.

-Szóval még azt is meg kell várnom mire összerakod a cuccaid?-sóhajtott.

-Ha nem akarod nem kell, ki tudlak itt tenni az út szélén is.-mondtam.

-Jól van Ms. Dráma Királynő.-morogta.

-Mondtál valamit?-direkt lassítottam, hogy kicsit visszavegyen az arcából.

-Nem mondtam semmit!-jelentette ki mire felnevettem. Tovább hajtottam az úton majd bekanyarodtam az utcámba. Antonie ahogy megpillantotta a hatalmas eltátotta a száját.

-Mi van Grizi? Nem látták még házat?-kanyarodtam az utcába.

-Képzeld el már láttam!-mondta gúnyosan.-Csak azt nem tudtam, hogy neked is van!-nevette el magát.

-Jól van Griezmann! Ez szép volt!-gondoltam magamban. Megforgattam szemeimet majd leparkoltam a házam előtt. Kiszálltam az autóból majd kinyitottam a hátsó ajtót és kisegítettem a focistát. Bementünk a házba.

-Hű, nem tudtam, hogy ha körbe ugrálsz pár focistát ekkora házra van pénzed.-mosolygott gúnyosan.

-Én meg azt nem tudtam, hogy egy focista ekkora seggfej is lehet.-nevettem fel. Antonie morgott valamit majd inkább a falnak támaszkodott.-Szedd le a cipőd vagy itt fogsz állni!-jelentettem ki. Antonie mérgesen nézett rám. Kiléptem a magassarkúmból es beljebb sétáltam a házamban. A focista is leszenvedte magáról a cipőjét és ő is beljebb jött.

-Lewy!-kiabáltam mire a lépcsőn egyből a macskám robogott le.

-Jajj, ne már! Még egy rühes macskád is van.-akadta ki. Ahogy Lewy megpillantotta Antoniet sziszegni kezdett.

-Látom nem csak én utállak.-nevettem fel. Felmentem az emeletre ahol összeraktam a ruhámat. A szekrényből elővettem a mankóimat amiket régen használtam. Felkaptam a táskám majd a mankókat és lementem a földszintre.

-Tessék.-nyomtam Griezmann kezébe a mankókat.

-Köszi.-motyogta.

-Megetetem a macskát és mehetünk.-mondtam majd a konyhába sétáltam és megetettem Lewy-t. Kisétáltam az előszobába, ahol Antonie már felvette a cipőjét. Vissza bújtam a magassarkúmba majd kiléptem az ajtón. A focista is kilépett az ajtón. Beültem előre, míg Antonie hátul foglalt helyet. Beindítottam az autót és elindultunk hozzá.

Szia! Ha tetszett kérlek csillagozz vagy kommentelj! Puszi:Dorka💜

Utálatból Szerelem[Antoine Griezmann] ✔Onde histórias criam vida. Descubra agora