Az ajándékok már becsomagoltan, és átadásra készen álltak a konyhapulton. Szebbnél szebb égők tekeredtek a lépcsőkorláton, és az ablak felett. Némelyik színes volt, némelyik egyszerű fehér, néhány villogott, a többi pedig folyamatosan árasztotta melengető fényét. Fent az emeleten Steve még bőven az igazak álmát aludta, míg Tony azon gondolkozott, hogy felkeltse-e a halkan szuszogó férfit, és szembenézzen a haragos kék szemekkel, vagy inkább hagyja a fenébe, és ő is aludjon vissza, előlről átkarolva Steve derekát. Bármennyire csábítónak is tűnt a második opció, Tony az előbbit választotta. Hiszen Karácsony van, csak nem hagyhatja a férjét egész nap aludni! Peter is megsértődne, ha valamelyik apukája inkább az alvást választaná a főzés, és a karácsonyfa díszítés helyett.
Nem is gondolkozott tovább, teljes testtel Steve felé fordult. Először óvatosan megsimította a vállát, miközben elsuttogott egy édesemet, de a szőke semmit sem reagált. Megbökte a mellkasát, a haját birizgálta, próbálta a legfinomabb módon ébredésre bírni Steve-et, de mintha nem is egy univerzumban lettek volna. Tony viszont semmiképp sem akarta durván felkelteni párját, hiszen akkor csak még zsörtösebb lett volna, Karácsonykor pedig igazán nem illik zsörtösnek lenni. Szóval egyszerűen csak megcsókolta. Steve pár másodpercig meg sem moccant, aztán egyik keze lassan Tony csípőjére vándorolt.
- Jó reggelt! - szólt Tony halkan, miután kissé elhúzódott Stevetől.
- Ennél jobb nem is lehetne. - motyogta a szöszi, miközben öklével kidörzsölte az álmosságot a szemeiből.
- Tudod milyen nap van?
- Vasárnap? - Steve nagyot ásított, és kinyújtóztatta izmos karjait.
- Ne hülyéskedj már! Karácsony van! - Tony enyhén sértődötten pattant ülőhelyzetbe a rendetlen ágyon.
- Ó, tényleg! Peter fent van már?
Tony megforgatta a szemeit.
- Nem tudom, mivel eddig téged próbáltalak felkelteni, amilyen finoman csak tudtalak. Nem akartam, hogy Karácsonykor rosszul kelj fel.
- Édes vagy. - Steve felkönyökölt, és a tarkójánál fogva gyengéden lehúzta Tonyt egy csókra, aki ezután egy hatalmas vigyorral a száján indult a gardróbjukhoz.
- Tudom. - játékosan Steve-re kacsintott, majd kivett egy szürke pólót, és egy fekete farmert. - Elmegyek zuhanyozni, te addig keltsd fel Petert. Már ha még nincs ébren.
- Nem csatlakozhatnék inkább hozzád? - Steve egy féloldalas, igen vonzó mosollyal nézett Tonyra, de a férfinak jelenleg fontosabb volt a Karácsony, és hogy időben kész legyenek mindennel, mint egy gyors menet a zuhanyzóban. Persze ha nem éppen a kedvenc ünnepéről lenne szó, akkor biztosan másképp döntött volna...
- Majd máskor. Szeretném, ha ez a nap a Karácsonyról, és arról szólna, hogy együtt vagyunk. Szóval légyszi keltsd fel Petert. - Tony kedvesen a férjére mosolygott. Steve beletúrt a hajába, és sóhajtva visszadőlt az ágyra.
- Máris. Szeretlek, Tony.
- Én is szeretlek. - Tony becsukta maga után a fürdő simára lakkozott faajtaját, mire Steve kikászálódott az ágyból, és átsietett Peter szobájába. Megtorpant az ajtó előtt, majd kopogott kettőt, és egy tessék után benyitott.
Peter már felöltözve ült az ágyán, ölében a laptopjával, a fején pedig egy villogó mikulás sapkával.
- Boldog karácsonyt, apu!
- Neked is, Petey. Hogy hogy már fent vagy? És mire kell a laptop? - a férfi helyet foglalt a fiú mellett.
- Csak Harryvel dumálok. Megkérdezte, hogy van-e kedvem elmenni valami buliba este. - Peter vállat vont, míg Steve homloka ráncba szaladt. Tudta, hogy Tony csalódott lenne, ha Peter nem töltené velük a szentestét, de muszáj volt gondolnia a fiára is, hiszen lehet, hogy szívesebben menne egy partiba, mint ülne itthon a szüleivel. Bár biztos volt benne, hogy Tony fantasztikus ajándékot talált ki Peternek.
VOUS LISEZ
CHRISTMAS LIGHTS
Nouvelles- karácsonyi fények. tony, steve, és a fiuk, peter parker karácsonya a stark toronyban. [karácsonyi történet] boldog karácsonyt minden kedves olvasómnak! [superfamily (steve rogers, tony stark, peter parker) karácsony one shot] livvieisafangirl©2017.