{27} Epilógus

1.1K 56 9
                                    

👑Október 16 Kedd👑

{Mostantól nem lesznek összefoglaló részek! Igen azt ígértem hogy 36 részes lesz de nem szeretném már tovább folytatni sajnálom! De van egy új story amit majd kiteszek!}

- Engedj már el!- akartam kiszabadulni.

- Mostmár nem foglak elengedni az enyém leszel örökké!

- Nem hinném!- és kiszabadultam a karjai közül.

És elfutottam Krisz szobájába. És odarohantam hozzá és megöleltem.

- Jól vagy?

- Igen! Csak soha ne ereszz el!- és szórósan megöleltem.

- Nem foglak Virágom!

- Nem mehetnénk el a tesómmal és veled jó messzire?

- Dehogynem! Este akkor jó! És hova?

- Akárhova! Veletek bárhova elmennék!

- Akkor Külföldre megyünk! Megrendelem a jegyeket szólj a tesódnak!

- Okés megyek szólni neki!

- Márk!- rohantam be a szobájába nagy örömmel.

- Igen nővérkém?- kelt fel nagy nehezen az ágyon.

- Ma elmegyünk Külföldre! Bepakolok neked!- és elindultam a szekrénye felé.

- Én nem megyek!

- De jössz! Nem hagylak itt ezekell a vadállatokkal! Csak faggatnának, hogy hova mentünk és megvernek mégtöbbszőr! Szóval jössz velünk!

- Okés!- öleltem meg.

👑4 óra múlva👑

- Indulhatunk!- mentem be Kriszhez!

- Hova-hova?- kérdezte Ákos.

Mi erre elkezdtünk futni, bedoptunk mindent a kocsiba és beültem sofőrként. És rányomtam a gázra és mentem a repülőtér felé.
Fél óra múlva ott is voltunk és leráztuk Ákosékat. Nagyon sokat kelett várni a gépre mert csak 23-kor indult. Mikor elindultunk a gép felé Levi és Ákos közeledett. Én lesokkoltam, és álltam egy helybe.

- Hiányozni fogsz Virág!- mondta Levi és Ákos.

- Ti is!- és egy könnycsepp kicsordult, amit letöröltem.

- Megbocsátasz nekünk Viri?- kérdezte Ákos.

- Én már rég megbocsátottam! De mostmár magatoknak kell megbocsátani!- mondtam és elengedtem őket.

- Szia!- integettek.

- Sziasztok!- mentem Mákhoz és Kriszhez.

Mikor már elmentek Ákosék elgondolkoztam!

- Ne mennyünk el! Nekem itt az otthonom hülye döntés volt! Itt kell maradnom! Nem mehetek el!- mondtam a fiúknak.

- De miért?

- Mert már ti vagytok a családom! Tudom, hogy Ákos és Levi más, de már hozzájuk szoktam! És hiányozni fognak!

- Akkor mennyünk haza vagy mi legyen?

- Mennyünk haza! Márk, Krisz bocsánat mindenért!- borultan a nyakukba sírva.

- Semmi baj!- öleltek meg.

- Akkor mennyünk haza!- mondta Márk.

- Okés!- és elindultunk a kijárat felé.
Beültünk a kocsiba és elindultunk haza. Mikor hazaértünk bekopogtunk és elbújton az ajtó mellett.

- Ki az?- kérdezte Ákos a házból.

- Nem tudom!- és beugrottunk Levi elé.

- Ti mit kerestek itt?

- Visszajöttünk!- mondtam nagy örömmel.

- Ajj de jó!!- mondta Levi, mi meg bementünk.

- Ti mit kerestek itt?- kérdezte Ákos.

- Meggondolta magát Virág!- mondta Márk.

- De miért?

- Mert megszeretett titeket ti barmok!- mondta Krisz!

És mindeki megölelt engem! Annyira jó érzés volt az.

👑1 év múlva👑

Folytattam a tesómal a sulit meg a srácok is. Nórit és Marcit nem láttam már! Szerintem átiratkoztak, mert féltek tőlem. Nagyon jól elvoltunk így 5-en. Sok lány irigy volt rám mert a menőbb fiúkkal haverkodok és tök jól elvagyok velük. De minden rossznak van egy jó vége!😊

👑Köszönöm azoknak akik végig olvasták az egész storyt amit írtam és voteolták és azt a sok komentet is köszönöm! Nagyon köszönöm, hogy elértem a #7 in Romantikusat!❤😍💞
És a több mint 20k Readsot!❤ meg alapjából véve mindent köszönök! Remélem a következő story is tetszeni fog nektek! És bocsánat hogy ennyire rövid lett ez!👑

👑Eszti👑

Stréber lányból egy vonzó lány {Befejezett}Donde viven las historias. Descúbrelo ahora