Hot coffee (NCT 2Tae- Hun. FF)

Harmadik forduló

*külső szemszög*

    A Nap cirógató sugarai lassan töltötték meg a szobát, halkan kuncogva a két fiatalon, akik egymást ölelve feküdtek az ágyon. S habár Taeyong már egy ideje ébren volt és tudta jól, hogy a másiknak már rég ki kellett volna nyitnia, nem akarta felébreszteni az idősebbet. Azon egyszerű oknál fogva, hogy csak magának akarta a másik férfit és nem csak a mai napra, hanem lehetőleg örökre. Halvány mosollyal az ajkain simított végig a mellette szuszogó fiú arcán, élvezve a puha bőr érintését, azon gondolkodva, miért tette ezt az egészet. Akarta Taeilt, nem csak a testét, de a figyelmét is. Azt, hogy miatta legyen boldog. Ha őszinte akart lenni, nem így tervezte a dolgokat. Nem akarta megijeszteni a másikat azzal, hogy letámadja, de ahányszor meglátta elveszítette a kontrolt. Nem volt ez másképp azon a napon sem és mikor látta, hogy a többi vendége, milyen epekedve néz rá, az ő Taeiljére, ne tudta mi mást tehetne. De be kell vallania, örül, hogy így döntött és nem csak azért, mert élete két legjobb éjszakáján van túl, de azért is, mert Taeil mellett ébredhet és ez az érzés tetszik neki. Olyannyira, hogy egy reggelét sem tudja elképzelni a másik nélkül.
- Jó reggelt! – Rángatta ki a gondolatai közül a másik rekedtes hangja.
- Neked is – nyomott csókot a másik ajkaira.
- Mennyi az idő?
- Majdnem tizenegy – felelte, mire Taeil ijedten ült fel.
- A kávézó!
- Kibírja, ha egy napig zárva van – morogta Taeyong, visszahúzva a másikat a párnák közé.
- A kávézó lehet, a vendégeim nem – mondta dühösen az idősebb, megpróbálva kiszabadulni a másik karjai közül. – Mi lesz, ha elpártolnak tőlem? Nem lesz munkám!
- Nem fognak, ha még is, az sem baj – felelte a fiatalabb, egyre szorosabban ölelve Taeilt.
- Miért? Eltartsz majd? – kontrázott, némiképp viccnek szánva.
- Igen – mondta habozás nélkül Taeyong. – Akár az életed végéig is, ha ez azt jelenti, hogy velem maradsz! – mosolygott az idősebbre, aki meglepetten pillantott rá.
- Én... Én, azt hittem, hogy csak...
- Te csak ne gondolj ilyesmit! – Vigyorodott el a fiatalabb a másik fölé feküdve. – Igaz, hogy semmi pénzért nem hagynám ki, hogy hozzád érhessek – suttogta, ölét a másikénak nyomva, mire Taeil felnyögött. – De nem csak a testedet akarom – csókolta meg az alatta fekvőt, mire az belekuncogott a csókba.
- De jelen helyzetben – csúsztatta kezeit a másik hátára -, arra van jobban szükséged – vigyorodd el, fellökve csípőjét, mire Taeyong felmorranva tapadt az ajkaira. S bár Taeilnek egy pillanatig még ott motoszkált az agyában, hogy talán túl könnyen adta meg magát, de hamar ki is verte a fejéből, amint eszébe jutottak a fiatalabb korábbi szavai. Egyre szenvedélyesebben csókolva a másikat fordította át magukat, majd amint Taeyong háta a puha matrachoz ért elszakadt az ajkaitól. – Most megbüntetlek egy kicsit azért, amiért nem keltettél fel – kacsintott rá, majd végig csókolva az alatta fekvő nyakát indult el lefelé annak a testén. Végig csókolva a hasfalát, majd a csípője vonalát is, de még mielőtt bármi mást tett volna felpillantott a hangosan szuszogó fiatalabbra. – Ne félj egy kicsit durva lenni – mondta, ahogy a kezébe vette a másik férfiasságát, majd pár kézmozdulattal, teljesen keménnyé tette azt, amit Taeyong csak nyöszörögve tűrt. Taeil csak elmosolyodva várta, míg a másik végre rá pillant, majd meg nem szakítva a szemkontaktust vette az ajaki közé a fiatalabb nemességét. Épp csak a helye volt a szájában, ami körül körbe futtatta a nyelvét, majd hangos cuppanó hangot hallatva engedte ki az ajkai közül. Várt, még Taeyong újra kinyitja a szemeit, majd újra megismételte a mozdulatsort, majd újra és újra, az őrületbe kergetve a másikat. Elvigyorodott, amint megérezte a másik ujjait a haja között, amelyek arra késztették, hogy folytassa a tevékenységét. Megnyalva az ajkait vette közéjük újra Taeyong tagját, majd mélyen a torkára engedte, de nem mozdult. Nem csak azért, hogy ne kezdjen öklendezni, de azért sem, hogy a másiknak meg kelljen dolgoznia a gyönyörért. Óvatosan engedte ki a másik nemeségt az ajkai közül, majd végtelenül aranyos, kérlelő tekintettel pislogott rá.
- Ha apuci azt szeretné, hogy jó legyen, ahhoz mozognia kell – kacsintott a fiatalabbra, majd újra az ajkai közé vette annak tagját. Nem is kellett sokáig várnia, hogy a másik mozgásba lendüljön, amint Taeyong felfogta a szavait lassan megemelte a csípőjét, ezzel egyre mélyebbre lökve magát, fokozatosan gyorsítva a tempót, hol Taeil, hol a saját haját tépve, élvezve a másik forró szája által nyújtott kényeztetést. Egészen addig meg sem állva, míg meg nem érezte az ismerős feszítést az alhasában, de mikor leállította a csípőjét, Taeil, ahelyett, hogy kiengedte volna az ajkai közül, megszíva a tagját kezdte gyorsan mozgatni a fejét, egészen addig, míg Taeyong a szájába nem élvezett, néhány nagyobb nyeléssel tüntetve el a másik gyönyörét.
- Ügyes voltam apuci? – pihegte, ahogy felmászott a másik ajkaihoz.
- Nagyon – suttogta Taeyong, azonnal meg is csókolva az idősebbet. – Ezért jár némi jutalom – vigyorodott el, megmarkolva az idősebb fenekét, mire Taeil felnyögött.
- Nincs ellenemre – kuncogta, majd megragadva a másik vállait fordította át magukat, így most ő került alulra. – Mit szeretnél nekem adni, apuci?
- Boldogságot – kacsintott rá a másik és Taeil értette, hogy nem csak az elkövetkezendő percekről van szó. Örömmel teli mosoly terült el az arcán, aminek a helyét hamar átvették a kéjes sóhajtozások, ahogy Taeyong tágítani kezdte.
- Ah, Taeyong – nyögte az idősebb, amint a másik elmerült benne, azonnal mozgásba is lendülve. Taeil hangosan nyögve élvezte a másik érintését, fel-fel sikkantva, mikor a fiatalabb jó helyen találta el. – Úr Isten – nyöszörögte, mire Taeyong a férfiasságára kulcsolta az ujjait. – N-ne... Azt... - szuszogta, eltolva a másik kezét. – Így – suttogta, majd összekulcsolva az ujjaikat helyzete a kezeiket a feje mellé, mire Taeyong elmosolyodott, majd az idősebb ajkaira tapadva teljesítette be szerelmét, remélve, hogy a másik is hasonlóan érez.
- Szeretlek Moon Taeil – suttogta, ahogy elváltak egymástól, mire azidősebb csak elmosolyodott, majd karjait a nyaka köré fonva húzta magához egy csókra a fiatalabbat.
     Végül Taeil az másiknál töltötte az egész napot, de nem csak a mait, hanem az elkövetkezőket is és egy cseppet sem bánta.

Ezzel a fejezettel elérkeztünk a célegyensebe. Köszönöm, hogy eddig olvastátok! Ne hagyjátok ki az utolsó részt se!;)

Bocsi a helyesírási és elgépelési hibákért!