Gondolom te is sokat gondolkodtal már azon, (ha nagy BTS fan vagy) hogy milyen lehet megismerni azt a 7 neméppen átlagos srácot. Ez a történet 2 nagyon szerencsés tinilány szerencsétlenségét, vagy inkább életre szóló lehetőségét/kudarcát írja le, ak...
-Gyere már és mesélj!!!!! Milyen volt? Láttad őket rendesen? Hogyan énekeltek? Hogy neztek ki? Mindent tudni akarooook!!! De kb 20szor hívtalak! Miért nem vetted fel? Kiabálta Virág, a retardált legjobb barátnőm... -Nyugiiii! Mindent el fogok mondani, de előtte érjünk haza, mert nem állok neki mesélni a reptér kellős közepén...- Intettem csendre, majd megindultam a kocsi felé, lepakoltam a közel 30 tonnát nyomó táskáimat, és beszálltam az anyósülésre...
*Otthon*
-Fú hallod....el sem hiszed hogy mik meg nem történtek....képzeld, éppen a koncert után kb 10 perccel rohantam a szállodába, hogy felkapjam a cuccaimat, és le ne késsem a repülőgépemet, ( mert nagyon szerencsés módon a repülő a koncert utan fél órával indult.. és tudom hülyén hangzik, de se időm, sem pedig pénzem nem maradt arra, hogy megvárjam a következő gepet ami kb 3 nappal az után indul magyarországra...mivel hamarosan vege volt a nyári szünetnek... igen már csak 2-3 hét...) Amikor hirtelen egy srác teljes erejéből nekem jött és fellökött.... -Szerencsétlen....-röhögött a kedves barátnőm egyenesen a pofámba... -Mert ugye ő is azt az istenverte telefont nyomkodta, mint én.... -hmmm....jogos... -És az még oké.. de ugy egymásba mentünk, hogy még a telónk is 2 felé esett... aztán sűrű bocsánatkérések közepette felsegített a földről, a kezembe nyomta a telefonom, ő meg futott tovább.. nagyon úgy nézett ki, hogy ő is siet... -És aztán? -Utána zsebrevágtam azt a kis szerencsecsomagomat, felvettem a cuccaimat, felszálltam a gépre, az egész hazautat végigaludtam, és most itt vagyok...ja igen.. ha már a telókról dumáltam..-fogtam magam és a kabátom zsebében kezdtem kutatni a telefonom után- Akkor mutatok pár videót, meg képet a koncertről... -Már alig vároooom!! Tapsikolt mellettem Virág. -Egy pillanat, csak...csak........csak...Jézusooooom- Arcomról egy szempillantás alatt lefagyott a mosoly..- - Ez.. ez.. nem az én telóm... -Hát akkor kié?- Kérdezte Virág értetlen fejet vágva.. - Add ide had olvassam el mi van a tokra írva..
Kikapta a kezemből a telefont, majd a koreai írást kezdte olvasni -M..mi...min... Yo..yoo...yoong...yoongi. VÁRJ... MIN YOONGI? AZ a Min Yoongi????? -Á... figyelj... -röhögtem fel idegesen- Az.. nem lehet...biztos hogy valamilyen "fanboy" szerűség lehett, vagy...-gondolatmenetemet a mellettem álló személy zavarta meg- -Úristeeeeeeen!!!! Ez tényleg azé a Min Yoongié..... tejóég..milyen szerencsés vagy... jézusoooom.... -És ezt honnan tudod?- kérdeztem idegesen, mert ekkorra már teljes egészében tudatosult bennem, hogy dél koreában maradt a telefonom, és nem is akárkinél...- -Nézt csak....- mondta mindenttudó arckifejezéssel- Nincs rajta kód... és... -megnyitotta a galériát- ezt nézd!!!- Mutatott pár képet
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
