Gyűlölet, Barátság & Szerelem (S.M.)

2./13

Christy Szemszöge:

Még a délelött folyamán kaptam ételt, délután pedig szerencsémre a doki tényleg hazaengedett.

Sarahék közben visszamentek a hotelbe és összepakolták a cuccokat. Szerencsére kisbuszunk volt, így mind befértünk.

Az út során nagyrészt csak az ablakon bámultam kifelé, Sarah pedig 15 percenként nyújtotta felém az üveget, hogy igyak.

A mobilomra néztem, ami jelezte a 6 nem fogadott hívást és 18 üzenetet.

Megnyitottam az üzeneteimet, az első 24-én este jött. Az utolsó pedig 2 órája.

Csak, hogy párat említsek: 👇
"Boldog Karácsonyt Szerelmem."
"Christy, vedd fel a telefont kérlek."
"Baj van?"
"Kezdek ideges lenni."
"Aaliyah mondta, hogy elkaptál valamit. Pihenj sokat. Puszi."
"27-én délelött találkozunk Manó. Már nagyon hiányzol."

18:38-kor végül megérkeztünk Break Fallsba.
Sarah ragaszkodott hozzá, hogy egyek valamit, én pedig nem akartam neki ellent mondani.

-Rendben. Ettem, ittam. Shawn miatt már ideges sem vagyok...hazamegyek.-mondtam.
-Najó..kikísérlek a reptérre...-mondta végül.
-Rendben. Mindjárt jövök.-

Felmentem a régi szobámba, ahol még mindig minden ugyanúgy állt mint eddig.

Kivettem a szekrényből a mérleget, ami 58 kg-t mutatott. Ez azt jelenti, hogy fogytam 4 kilót.
Az idegesség és az, hogy nem ettem, megtette a hatását.

Lementem a nappaliba és egyenként elköszöntem mindenkitől.
Sam éppen aludt, így Őt csak megpuszikáltam.

-Sofi, naponta kérek szépen képeket a kis szerelmemről.-mosolyogtam.
-Meglesz -mosolygott és szorosan megölelt.
-Christy...akkor Shawn...-szólalt meg Manuel.
-Kérlek egyenlőre ne mondjatok neki semmit.-
-Nem mondunk. De te nagyon vigyázz magadra.-ölelt meg Karen.
-Persze.-

Robb kivitte a kocsiba a táskám, és Sarah is kiment.

-Christy.-lépett hozzám Aaliyah.
-Hm?-

Szorosan megölelt, én pedig viszonoztam.
Kimentem a kocsihoz, Sarah hátul ült velem.
Rezgett a telefonom.

-Máris kaptam egy képet.-mutattam meg Sarahnak.
-Hát igen, olyan kis aranyos.-
-Igen.-

Fél óra múlva kint voltunk a reptéren.
Odamentem a recepcióhoz és megvettem a jegyet.

-Mikor indul?-
-20 perc.-
-Kérlek, tényleg nagyon vigyázz magadra. Egyél és igyál normálisan.. És hívj fel.-
-Neaggódj..minden oké lesz.-
-Ne stresszelj.-mondta Robb.
-Igyekszem.-

Elköszöntem tőlük, majd elindultam.
Ettől a Shawnos dologtól eltekintve sosem volt még ilyen fantasztikus karácsonyom. Segédkesztem egy szülésben, eltörtem a kezem és a családommal lehettem.

Mikor elfoglaltam a helyem, akkor jutott eszembe, hogy megint elfelejtettem a gyógyszert.
Kértem megint 4 zacskót, de meglepetésemre mikor felszálltunk semmi bajom sem volt.
Talán azért mert ma már kihánytam magam.

Rezgett a telefonom, mert kaptam egy Sms-t.

Ismeretlen: Szia.
Én: Öhh...Szia. Kivel beszélek?
Ism: Cameron vagyok.
É: Dallas?
I: Kimás? :D
É: Jó, bocs. Nem vagyok valami vicces kedvemben éppen.
I: Mi történt?
É: Bocs, de ezt nem veled fogom megtárgyalni.
I: Szóval Shawn.. Mit csinált az a barom?
É: Cameron, szállj le rólam.
I: Ezt a témát még nem zártuk le.
É: Ohh, dehogyisnem.

Elraktam a táskám mélyére a telefont és inkabb pihentem.

Arra ébredtem, hogy valaki megrázta a vállam.

-Elnézést, 3 perc múlva leszállunk. Kérjem kapcsolja be az övét.-
-Persze.-

Bekapcsoltam az övem, és a gép hirtelen megrázkódott.

-Jó ég..-szorítottam össze a szemem.

Szerencsére csak légörvény és biztonságban földet értünk. Az én gyomrom eléggé felkavarodott és a reptéren a mosdóban könnyítettem rajta. A repülést egyáltalán nem nekem találták ki.
Hívtam egy taxit, aminek köszönhetően 20 perccel késöbb már a házunk elött álltam.

Beléptem, felkapcsoltam a villanyt, ledobtam a táskám és a nappaliban a szekrényből elővettem az összes bőröndömet.

Ittam egy kávét és a ruháim nagy részét elpakoltam a személyes cuccaimmal együtt.

Elővettem egy tollat és papírt, majd írtam a kedves vőlegényemnek egy levelet.A gyűrűt levettem és azt is az asztalon hagytam.
A tv-ben visszakerestem azt a műsort, amiben Haliey vendégeskedett és megállítottam ott, amikor mutatják a képeket.

Hajnali 1 körül hívtam egy taxit, szerencsére kedves férfit fogtam ki, aki segített kipakolni a kocsiba.

Ugyan a könnyeimmel küszködve, bezártam az ajtót és beszálltam a kocsiba.

-Hova vihetem?-
-Hilton Garden Inn Times Square.-
-Rendben.-

Jelenleg ezt láttam a legjobb lehetőségnek.
Amint megérkeztünk a sofőr hátra fordult.

-Mennyivel tartozom?-
-Az még ráér, segítek pakolni.-
-Köszönöm.-

Kiszálltunk a kocsiból, Ő ott várt, én pedig mentem a recepcióra.

-Jó Estét. Üdvözlöm a Hilton Garden Inn Times Square-ban. Miben segíthetek?-kérdezte egy fiatal hölgy.
-Jó estét. Szeretnék szobát foglalni Christina Parker néven, 1 főre.-
-Hány napra?-
-2 biztos.-
-Rendben. 309-es szoba.-nyújtotta a kulcsot.
-Köszönöm.-
-Dave, Nick. Segítsetek a hölgynek a csomagokkal.-

Követtek ki a kocsihoz és bevitték a bőröndöket a halba, a sofőrrel együtt.

-Köszönöm Szépen a segítségét.-
-Semmiség.-

Kifizettem és elment, a portások pedig lepakoltak a szobámban.

Rettentően jól nézett ki, de egyből az ágy felé vettem az irányt és szinte rögtön elis aludtam.