A tisztesség ára

3rész

El aludhattam mert csak a csengetésre és a dörömbölésre riadtam fel.-Atya ég- jól elaludhattam már este 10-is elmúlt.

Az ajtót kitárva el kapott valami iszonyatos érzés,mert 2-rendőr állt az ajtóban.

-Jó estét asszonyom,egy nagyon rossz hírt kell közölnünk önnel.

-Mi lenne az?a családommal történt valami?

Ha meg engedi asszonyombe mennénk és nyugodt körülmények között szeretnénk önnel beszélni.-Tessék csak ,itt a hallban van elég ülőhely.

Végig remegtem,biztos sápadt voltam mert aggódva néztek közben.

Leültünk nem létező gyűrődést kerestem a ruhámon,mig vártam hogy elmondják miért is jöttek.

-Akkor el kezdeném asszonyom,a férjét és a két gyermekét autó baleset érte ,vétlenek voltak de mind a hárman szörnyet haltak.

-Hirtelen el sötétült előttem minden csak a nyomasztó sötétség maradt-

-Ébredezni kezdtem,vegyszer szaga ütötte meg az orrom -mi történt velem?-körülnéztem -egyedül voltam,le szíjazva-tele csövekkel.

Hirtelen eszembe jutott minden-a rendőrség és a családom halott a férjem és a lányaim-egyedül maradtam-

-Fel üvöltöttem!-

Istenem miért büntettél meg?!-Mit vétettem hogy elvetted akiket a világon legjobban szerettem.

Egy ápolónő rohant be hozzám közben telefonált folyamatosan-igen doktor úr -igen felébredt-

közben oda ért hozzám,és halk meg nyugtató módon szólt hozzám-rögtön jön a doktor úr és mindent el magyaráz -közben egy inekciót készített elő -enyhe nyugtató-mondta és az infúziós zacskóba nyomta.

Mire a doktor meg érkezett,már kába voltam -távolinak tünt a hangja halk mormolásnak ami nagyon jól esett és megnyugtató volt-elmesélte hogy egy évig comában feküdtem,aludtam féltek hogy nem akarok vissza jönni .nagy trauma ért-azt is elmondta hogy a családom örök álmát alusszák a temetőben-ott ült az ágyam mellett amig ezeket sorolta de én mint egy kívül állóként reagáltam-nem értettem magam-közben folytatta most vizsgálatok sora érkezik hogy szenvedett e maradandó károsodást a szervezete -de erős a szervezete fel fog épülni egy új életet kell felépítenie egyedül,de ebben segíteni fog egy pszichológus is-aki az ön rendelkezésére fog állni-

Sírva fakadtam,könnyek közt kérdeztem mire is számíthatok ezután ezután-nincs senkim a világon-most pihenjen válaszolt a doktor-viszont látásra.

Ezzel kimentek-a következő pár nap csak ködösen élt az emlékeimben-mosdattak-tornáztattak,ételt is diktáltak belém amit nehezen fogadtam el (pelenkázni kellett) kiszolgáltatott helyzetben voltam ami szégyen érzettel töltött el-de arra tisztán emlékeztem hogy mindig a családommal álmodtam " egy réten ülünk a lányok virágot szednek lepkét fognak ami soha nem sikerül mi egy pléden ülünk és pezsgőt iszunk a lányok meg virágokkal bombáznak) ami soha nem fordult elő az életben.

Biztos sokat sírhattam ,mert mikor elmúlt  ez a ködös állapot egy könnyű euflókikus érzelemek maradtak meg bennem.

-Megkezdődött a felépülésem,szorgalmasan jártam a dokikat remélve hogy felépülök.

A kezeléseken túl esve bejött a doki és mondta holnap elmehetek,semmi bajom.

Megijedtem mert ez a bezárt rutinos élethez nagyon is hozzá szoktam,nem nagyon akartam

elhagyni ezt a biztonságos burkot.

Ezt látva a doki azt mondta :Angi te nem vagy egy elveszett ember meglátod megtalálod 

a kiutat és boldogulni fogsz.

Bár neki lenne igaza!