Prolouge

316 20 7
                                    

~Yurio~

Nem születik senki tökéletesnek, tehetségesnek, kitűnőnek. Senki nem tud semmit születése előtt. Bárki lehet bármi, csak sokat kell gyakorolni... én megtettem.
Eladtam a lelkem, azzal együtt a bennem lévő érzéseket, a külvilág színeit... és maradt ott egy űr. Robotolással és gyakorlással töltöttem monotón napjaimat. És egyszercsak véletlen feltöltődött az űr mert megjelent ő...

~Otabek~
Nem tudod minek születsz. Nem tudod mi leszel, és azt se, hogy mi mindent érhetsz el, ha kitartó vagy. Vannak dolgok amiket külső szemmel nem látnak. Ők azt látják, hogy vesztes vagy, vagy nyertes. Hogy fogod az érmet, vagy leroskadva ülsz egy széken és könnybe lábad a szemed. A valóság, az igazi mögöttes tartalom más. Mikor vért izzadsz, és végigfolynak a könnyek az arcodon s úgy érzed, hogy mindjárt leszakad a lábad. Összeesel. De van valaki. Valaki aki mindíg melletted áll. Támogat...
Akit szeretsz.Mindennél jobban...
A szerelem nem szab határokat...

Sziasztoooook! Ez lenne a prológusa a Véletlen szerelemnek, remélem tetszett!
Otabek: Csenk00
Yurio: Lucannaa
Kövessetek be minket!😂😂❤️
Köszi, hogy elolvastad!!!

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 27, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Véletlen szerelem (OtaYuri ff)Where stories live. Discover now