"Felnéztem és csak pár centire levő szempár nézett vissza rám. Amit megjegyzem közelről méggyönyörűbb volt."
- Segítenél Dorina? - csillant meg a szeme.
- M-mibe ta-tanár úr? - dadogtam ki nehezen.
- Szóval még nem igazán jegyeztem meg a neveket, ez sajnos a gyengém, biztos lassan fog menni-került nagyobb mosoly az arcára - és szeretném, ha valaki segítene ebben.
- Mindenképp!
- Az elején ez olyan kellemetlen, nem szeretnék kiabálva kérdezgetni lehetne, hogy a közelemben maradsz? - mostanra már egy selytelmes mosoly váltotta fel előbbi arcát.
- Hahó, Dorina! - legyezett el előttem.
Tudom, hogy gyakran elveszek a gondolataimban, de azért ilyen gyakran nem szokott előfordulni.
- Igen, szívesen segítek! - mosolyogtam fel a szemeibe, ami igazán csak hiba volt.
Azoktól a szemektől, olyan pillangók repültek a hasamban, amiket még fel sem fedeztek. Igen, határozottan érzek valamit fele már most, de nem igazán tudom megmondani mit, hisz még nem is ismerem. Talán csak a hirtelen közvetlensége az, ami zavarba hoz.
A többiek már-már vissza tértek, kezükben egy röpi labdával. Alexa hozott is nekem egyet.
- A röpi a legjobb sport a világon! - ujjongtam Alexának.
- Tudom Dorina, tudom. Ez az egyetlen amiért beállsz tesizni.- sóhajtott egyet, majd válasz helyett csak válba boxoltam.
Egész gyorsan elment az óra már csak az utolsó 5 percet élvezhettük ki. A labdámat Ádám Isten tudja miért, kiütötte a kezemből, ami egyenesen a tanár lábához gurult, aki felvette a kezébe és várta, hogy a tulajdonosa jöjjön érte.
Oda mentem, elkértem. Semmi stressz, minden fasza. Majd mikor már háttal voltak tanár úrnak fülemnél éreztem egy kis meleg levegőt.
- Hátul, a rövid barna hajú, fekete gyatyás srácot, hogy hívják? - érkezett gyenge szavai szájából hozzám. Kirázott a hideg, végig borsoztott az egész testem. Ezt az érzést nehéz volt legyűrni egyből, így kicsit lassabban tudtam csak válaszolni.
- Adrián.
- Köszönöm. - kacsintott rám.
Vége lett az órának, és én már otthon is voltam. Még senki sem volt a házban, így bekapcsoltam egy kis zenét, majd készítettem valami enni valót. Anya nem sokkal később érkezett haza izgatottan.
- Szia! Képzeld - kezdett bele a történetébe - Megvették a házat mögöttünk. Tudod, amire az ablakod nyílik. - ugyan is anya ingatlanos és ő adta el.
- Nah, szuper! Végre nem kell annak a hisztis idős nőnek hallgatnom a hangját reggelente! - nevettem fel - Ki vette meg?
- Horváth Tamás. Most költözött ide, a város másik feléből.
ESTÁS LEYENDO
Egy érintés
Romance"Tele volt a helység emberekkel, de szemünk a tömegen keresztül is egymásra talált." Szerelmi történet egy még sosem tapasztalt érzésről. A tiltott szerelem valahogy mindig vonzóbb, de sajnos kockázatos is. A főszereplő lány, Dorina úgy érzi, hogy a...
