Csak ülök csöndben, a sötétben.
Te jársz a fejemben, álmodozok éppen.
Olyan rég nem láttalak,
Az üres percek bántanak.
A zene sem segít már,
Szomorúan néz e szempár.
Belőlük egy könnycsepp kicsordul,
Minden a feje tetejére fordul.
Hiányzol - kimondom halkan,
Hiányod úrrá lett rajtam.
Minden homályos, ömlenek a könnyek,
Hangot is kiadok, csak össze ne törjek!
Fekszem tovább, lehunyom a szemem,
Elképzelem, hogy itt vagy velem.
Előtörnek az emlékek,
Gyorsan váltakoznak a képek.
Egy gondolatnál lassítok,
Hogy hol? Az maradjon titok.
Csak bele mélyedek, egyre jobban,
A szívem néha meg-meg dobban.
Többször átfutom ezt a különleges emléket,
Melytől a kötődésem sokkal mélyebb lett.
Tovább haladok, a jelenhez érek,
Megint elsírom magam, már előre félek.
Merengek tovább a múltról,
írtam neked egy verset, így szól:
Szíved ütemére dobban az enyém,
Zenei ritmusára táncolok én.
Engedd, had csókoljam a szád,
Remegő ajkam vár terád.
Együtt vagyunk, eggyé válunk,
Távoli horizont a mi világunk.
Lánc köt hozzád, mély érzelem,
Ez igaz szerelem,
Kellesz nekem!
Igen kellesz, nagyon kellesz!
Ez az érzés örökre meglesz!
Feküdj le mellém, fogd meg a kezem,
Ha veled vagyok érzem, létezem!
Kinyitom a szemem, körbe pillantok,
Nincs itt senki, egyedül vagyok.
Nem hallanak, felkiálltok,
Majd lassan, újra sírva fakadok.
- Ms.secret
