Minden, amit átéltem elvész, eltűnik a ködben,
Minden, amit mondtál, már semmit sem jelent,
Csak üresen lebeg körülöttem.
Vártam rád hosszú éjszakákon át,
Vártam, hátha vissza térsz, de nem jöttél.
Szemem semmi fényt nem lát.
Kezd elveszni bennem a remény, nem veszed észre,
De a kavargó érzelmek eltünnek, ez mind lehull,
Mint ősszel a fákról a levél.
Tettünk egy ígéretet, én betartom, de te nem,
Hazudsz, titkolsz, talán már szeretni sem szeretsz,
Tehát én ezt érdemlem?
Vihar kavarog bennem, villámlik és dörög,
Majd minden elcsendesül, elered az eső,
A szerelmem irántad örök.
Ha mindennek vége, akkor is várni fogok rád,
Nem jelentett nekem ennyit soha senki más,
Szemem mindenütt téged lát.
Vajon minden megoldódik, vagy minden véget ér?
Bárhogy alakul, lesz következménye, talán boldogság,
Talán elered a vér.
