- Rachel! - kiabált a konyhába Mrs. Charest.
- Máris megyek! - kiabáltam vissza választ ként.
- Minden élő van készítve? - kérdezte, mikor ki értem a nappaliba.
- Természetesen. Minden a legnagyobb rendben. - erőltettem egy mosolyt arcomra.
- Akkor jó! Ez a nap egy fontos része lesz az életemnek. Ugyanis ma jön haza a két fiam. Austin és Freddie. - válaszolja mosolyogva, majd magához ölel egy képet, amin a két fiú szerepel.
- Ők ikrek igaz? - kérdeztem nyugodt hangon.
- Igen. - válaszolja, majd fel áll a kanapéról, és az üveg ablakhoz sétál.
- Ma igazán szép az idő, asszonyom. - mondom, majd mellé sétálok.
- Az ám. Ha megkérhetlek, kérlek hozz egy vázának való virágot. A legszebbek legyenek! - jelentett ki. Én csak bólintottam, majd ki mentem egyenesenen a kertbe.
- Mrs. Charest annyira istenesíti azt a két fiút. Elhiszem hogy a gyerekei, és hogy már rég nem látta őket. - motyogtam orrom alatt.
Ha eddig még nem mutatkoztam be, a nevem Rachel Hyland vagyok. Egy 18 éves cselédlány.
A Charest családnál dolgozok mint cselédlány. Az igazat megvalva már nem szívesen dolgozok itt, de nem tudnék egy hamar új munkát találni. Így kénytelen vagyok itt maradni.
🥀Sziasztok! Itt lenne a prológus! Remélem tetszeni fog nektek a történet. Várom a visszajelzéseiteket!🥀
