~~~Jimin nézete~~~
-Te teljesen hülye vagy?!- rivallok rá az öcsémre.
-Pont te beszélsz? Te voltál a sorozatgyilkos!!! -csap az asztalra.
-Oké! Megértettem! De te meg minek raboltál ki egy kisboltot??? Nem kell feltétlenül az én példámat követned!- kiáltok fel.
-Te teljesen belezúgtál abba a rendőrcsajba!- ernyednek el az arcizmai.
-Mi? Ez hülyeség! Ne mondj ilyeneket! Eleve honnan szeded ezt?- rázom a fejem.
-Most is milyen zavarban vagy! -nevet fel gúnyosan.
Hirtelen a vasajtó zára kattant egyet, mire Jihyun hátrafordult. Egy nagy őr tántorgott be, majd engem lebilincselve indult el a cellám felé. Ott belökött Tae és Suga mellé, s elfordítva a kulcsot, zárta be az ajtót.
-Hyun kisasszony még beszélni szeretne magával!- dörmögte, majd elment.
-Na? Mi történt?- kérdezi izgatottan Taehyung.
-Háát...- vakarom meg a tarkóm.
-Rosszul kezdődik...- sóhajt Yoongi.
-Konkrétan Jihyun, csak a rendőrnővel beszélt... Öcsém szekálta, s Hyun jól eltalálta délen, azzal távozott. Kb ennyi volt dióhéjban!- magyarázom.
-Oh... Hát akkor... Nem sült el valami jól!- húzza el a száját Tae.
-Pontosan!- dőlök el az ágyon. Lehunytam a szemem, s képzelegni kezdtem. Szomorúan sóhajtottam egy nagyot, majd hirtelen elaludtam.
Hajnal van. De miért nincs itt senki? Nincs rács... Hol vagyok? A fejem hasogat és a szemem könnyekkel telik meg... Mi folyik itt? Fel kéne kelnem az ágyról, de nincs erőm. Fáj a lábam, s nem érzem jól magam. Szédülök... Ordítani akarok, de nincs hangom. Segítség!!! Talán megőrültem? Szerintem ez a válasz erre a nagy zavarra! De hallok valamit... Csöpög a csap, valaki rág, és valaki kiáltozik... Ne tedd! Kérlek! Neeeh... De ki lehet ez? Nagyon ismerősen cseng a hangja, ahogy sír, ahogy könyörög... Deja-vu érzésem van... Képtelen vagyok emlékezni, mert nagyon fáj a fejem. Nem értem! Ki ő?
-Jimin!- ordít valaki, s én válaszolni próbálok, de a torkomból egy kis nyekkenés, vagy nyöszörgés sem jön ki. -Jimin kelj már fel!- már rázogat is... Jaj istenem, hova kerültem? Miért nem tudok már megmozdulni sem? Valaki Segítsen!!!
-Semmi baj Jimin! Biztonságban vagy! Senki más nincs itt, rajtam kívül. Nyugi! Ugye megismersz? Ha igen, próbálj beszélni!- utasít, mire tátogni kezdek, de hangom még mindig nincs. Tudom ki vagy! A neved Park Hyun Seo! -Nyugalom. Ez csak egy rémálom volt!- kezd el simogatni, s valami nedveset is letöröl az arcomról...
-Fáj... A... Fejem...- suttogom nagyon halkan.
-Hozok gyógyszert. Gyors visszaérek!- veszi el a homlokomról a meleg tenyerét.
Miért vagyok a rendőrnővel? Ó, a kurva életbe! Mi a fasz történt velem?
-Rángatózni kezdtél. Taehyung és Yoongi ordibált, hogy természetellenesen viselkedsz!- mondja Hyun, amint visszaért. -Most elhoztak az orvosiba. Mit álmodtál?- kérdezi.
-Fájt a fejem, és zsibbadt mindenem...-suttogtam, de ahogy krákogtam egyet hangosabban tudtam beszélni.- Meg voltam némulva és valaki sírt. Nem a börtönben lehettem, mert nem volt semmiféle rács.

VOCÊ ESTÁ LENDO
Börtönben
Fanfic-Van egy tervem!- nevet fel a legjobb barátom. -Na! Mondjad! Mi az?- kérdezi a mellettem álló személy. Park Jimin, ki mindig minden bűntényben benne volt, most a rendőrök rajtakapták, hogy embert ölt. Bekerült Dél-Korea egyik börtönébe, s ott találk...