Kit szeressek?

|Hajnali elmélkedés|

|Alissa úgy aludt el előző este, hogy új barátnőjére és a 1-es sorszámára gondolt.
Azt álmodta, már idősebb egy évtizeddel, és Julie még mindig a barátnője, és ez felettébb megnyugtató volt. Már az ébresztője várt megszólalása előtt egy fél órával fent volt.
Olyan izgatott volt, hogy már nem bírt tovább aludni. De már nem az iskola, vagyis nem csak az iskola miatt, hanem, hogy újra együtt beszélgethessen, hülyülhessen Julieval.
Elképzelte, hogy új barátnőjével együtt fürkészik a srácokat az osztályban, pletyiznek és népszerűek. 

A népszerűség nagyon fontos volt Alissának, nem akart többé elnyomott kis senki lenni, ki akart törni a szürkeségből.

 Elmélkedését az ébresztőnek beállított tangó zene dallama törte meg.
Beleugrott aznapi, immár nem fekete-fehér, stílusos szettjébe. Nem volt egy márkabolond, aki oda van a chanel és armani holmikért, de szeretett stílusosan öltözni, és jó ízlése is volt hozzá. Mai szerelése egy laza, fekete cicanaciból, egy bézs hosszított felsőből, ami egy régi toronyórát ábrázolt, és egy csinos kis világos barna topánkából állt. 

Szeptemberhez képest elég enyhe idő volt, körülbelül 28°C felett lehetett a hőmérséklet. Lisa szerette az ilyen enyhe időt, ilyenkor érezte magát a legjobban. Az ősz eleje és a tavasz volt a kedvence. Tavasszal született, március 29-én, szinte a kikeletben, és imádta a zöldellő fákat, bokrokat és a nyiladozó virágokat. Ősszel pedig csodálta a gyönyörű színekben pompázó lombkoronákat. Mindig azon töprengett, hogy lehet ilyen színes valami, ami épp a halálára, a télre készül. 

A családból ő készült el először, így volt ideje átnézni új, gimis órarendjét.
Első órája református hittan, kíváncsian találgatta ki lesz még rajta kívül református.
Aztán lesz egy mérnöki órája. Sok órának csak kategóriája volt és választania kellett melyik altantárgyra járjon. A mérnöki matematikát és fizikát takart.
Alissa nagyon szerette a matekot, tehát nem volt kétséges melyiket választja.

Sok ilyen kategorizált tantárgy volt.

Például a hittan is ilyen: görög, római és református.

Aztán a torna: testnevelés vagy gyógytorna. Mivel Alissának gerincferdülése volt (ami persze külsőleg nem látszik), így a gyógytornát választotta. Mint később kiderült, jól választott, mert az edzés témakörű órán csak a tesiseknek kellett mozogniuk, így a gyógytornások választhattak, hogy a kondis fiúkat vagy az aerobicos lányokat vizslatják ez idő alatt.
Az iskolában két nyelvet is lehet tanulni. Az első nyelv angol vagy német, mivel Alissa általánosban is angolt tanult, ezért ezen nem változtatott.
A második nyelv lehetett angol, német és olasz. A német nem tetszett neki túlságosan, így hát az olasz mellett voksolt.
Az egyik kategória különösen tetszett a Brooks lánynak, mégpedig a művészet. A művészeten belül volt ének, rajz és tánc. Nem volt valami jó énekhangja, se túl jó rajztudása, viszont élt-halt a zenéért és a táncért, így nem volt meglepő édesanyjának, hogy lánya a táncot választotta.

A suliban kétfajta szakkör téma is volt: sport és művészet.

A sporton belül volt kosár és zumba, és mert a zumba szinte tánc, így Alissa ki nem hagyta volna. A művészeten belül pedig volt festészet és dráma, az előbb említettem, hogy leányzónknak nincs túl jó rajztudása (inkább a kézművességhez volt tehetsége Lisának), tehát egyértelmű, hogy nem ez lett a befutó. De már rég ki szerette volna próbálni a színjátszást, és mivel imádta az irodalmat, erre a szakkörre is beadta jelentkezését. 

Édesanyja aggódott miatta, hogy lánya túlvállalja magát. Ezt szóvá is tette, de Alissa szinte meg sem hallotta, vagy nem is akarta. Katet ez a túlzott buzgóság lánya részéről megijesztette, csak ritkán szokott megesni ilyen, amikor ihletet kap egy nagyszabású tervhez. 

Szóval Alissa ott tartott, hogy minden szakkörrel és tanórával együtt is csak hét órája volt naponta. Napjai az elkövetkezendő évben 1430-kor fognak véget érni a gimiben.

Megpróbálta fejébe vésni az órarendjét, de nem nagyon ment, főleg, hogy még reggel volt. Előszedte a hiper-szuper fehér okos telefonját, amely cseresznye piros tokban pihent a retiküljében, és bepötyögte az órarendet, hogy mindig kéznél legyen.|