Rengetegen azt hiszik, hogy albínónak lenni egy 'áldás', egy gyönyörű adottság...
Óriási tévedés! Albínónak lenni szörnyű.
Nincsenek barátaim. Hogy miért? Mert albínó vagyok.
Kiközösítenek. Hogy miért? Mert albínó vagyok.
Megvernek. Hogy miért? Mer...
FIGYELEM!!! AKI NEM AKAR SPOILERT AZ MAJD CSAK A 10.FEJEZET UTÁN OLVASSA EL EZT A KÜLÖNKIADÁST! VAGY HA MEG AKARSZ HALNI A CUKORTÚLADAGOLÁSTÓL AKKOR IS CSAK A 10.UTÁN OLVASD!
Megjöttem a kövi fejezettel, ami egy kis különkiadás lesz 🙂🙂 és hosszabb lett, mint gondoltam XDD
Ja, és a bétáknak: úgy látom, kijavítottam az elírásokat - asszem mindet, de nem biztos 😂😅 -, a tartalmi javítások később kerülnek sorra, mivel mondani akarok valamit, ami spoiler lenne, ha nem raknám ki a részt, viszooont, nem várhat 😂
Úristen 😍😍😍😍 csináltak egy fanartot az én kis művecskémhez Ikkuról omg nézzétek lássátok csodáljátok! 😍😍😍😍 Köcönöm cépenAnimefangirl2005! 😘😘😘😘😘 ezer Ikkus szeretetgombóckát küldök neked érte! 😘😘
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
OLVASD EL EZTET ITT! Szóval. Csináltam Gounak egy faszbuk profilt, ahol nyomon követhetitek mindennapjait, mintha csak létező ember lenne :3 Hogyha kíváncsiak vagytok a pontosabb személyiségére, és vagy mindennapjaira, jelöljétek/jelöljezek (hogy mondjam? 😂) be! :3 A teljes faszbuk név: Ichirou Gousuke
Jó olvasást!
Gou's POV
Ha le akarom írni néhány szóval a napomat, akkor, a legmegfelelőbb szavak rá azok hogy "furcsa", és "új".
Furcsa, mert hát... olyat tettem, amire soha - még legmerészebb álmomban sem - gondoltam volna, hogy valaha az életben is ilyet fogok tenni... hogy egy fiú feküdjön az ölembe, és ami a legeslegeslegfurább, hogy élveztem. Jobban, mint bármelyik barátnőmnél, amikor ezt csinálta.
És új, mivel... amikor megláttam, hogy Hisashiék éppen megverik Ikkut valami... valami furcsa dolgot éreztem. Olyan... megmagyarázhatatlant. Egyszerűen nem tudtam nézni, ahogyan fájdalmat okoznak neki, ő pedig sírva, üres tekintettel tűri, hogy verik. Az az arc, amit akkor láttam tőle egyszerűen leírhatatlan. Megtört, kissé könyörgő, és fáradt. Látszott, hogy nem csak testileg, hanem lelkileg is teljesen el van fáradva.
Amúgy sem ő szokott lenni a boldogság, és az életenergia megtestesítője, de akkor... teljesen megtört.
Ahogy akkor és ott megláttam, szinte elsírta magát rajta a szívem. Azután szinte magától mozdult mindenem. Szívem szerint csak ütöttem volna Hisashit és a kis bandáját, amíg csak mozognak, de sajnos elfutottak.
Így utólag visszagondolva nem is baj. Egyrészt megmentettek egy igen kellemetlen beszélgetéstől az igazgatóval, másrészt meg, mert így legalább tudtam egy kicsit figyelni Ikkura, /majdnem azt írtam hogy Goura... de csak majdnem!/ és ahogy látom, neki nagyon nagy szüksége volt arra a csepp kis törődésre, amit adtam neki.
