Második fejezet

37 2 0
                                    

Aznap ott aludtam Tifaniéknál. Egy órán át ébren feküdtem és mikor elaludtam rémképek kísértettek arról hogy megölöm Őt. Nem is ismertem igazán mert a lányok megtiltották hogy beszéljek vele. Ostoba voltam hogy hagytam magam irányítani. Annyira tartozni akartam valahova hogy elhagytam magamat és most embert kell ölnöm hogy egy olyan csapat tagja legyek ami nem engem szeret hanem a bábot amivé tett. Már megbántam az első napot...                Másnap együtt mentünk suliba mielőtt bementünk megkérdeztem Zoet hogy mi van ha nem akarom megölni.Azt mondta nem akarnom kell hanem tennem.Egy percig néma csendben álltunk.-Mi van ha nem teszem?                                                                                                                                                    -Akkor te halsz meg mert túl sokat tudsz.                                                                                                      Értettem a szóból.Bementünk ma ebédnél végig Alexet néztem néha összeakadt a tekintetünk.     Olyan ártatlan volt és nem sejtette mi vár rá.Nekem pedig olyan bűntudatom volt mint még soha pedig még nem tapadt vér a kezemhez.Ne nézd már annyit mondták a lányok kórusban.          -Még gyanút fog.-súgta oda nekem Melissa.Melissa élénk zöld csíkokkal tarkított sötétbarna hajával és vérvörös szájával nem lógott ki ebből a furcsa sorból.Ahogy én sem.Magamban reméltem hogy Alex gyanút fog de mégis így válaszoltam:-Sajnálom az nem lenne jó.                           Erre elismerően mosolyogtak rám.Suli után azonnal haza rohantam bezártam a szobám ajtaját bár fölösleges volt ott rajtam kívül nem jár soha senki.Leültem az ágyra és gondolkozni kezdtem hogy kerülhetnék ki ebből.De semmi nem jutott eszembe hát elterveztem a gyilkosságot.Ha már mindenképp ölnöm kell nem leszek kegyetlen szépen lelövöm nem fog szenvedni. Már csak kellett valami álca mert nem akartam hogy tudja én teszem.Hisz én sem akartam tudni amire készülök én sem akartam bántani.Gondolkodni kezdem és elborzadtam hisz a lányok 6-an vannak és aki ezt kitalálta annak sem lehet tiszta a keze.6 áldozat van tehát lesz 7 is és egyre több.Egyre több menő lesz és egyre több áldozat mert sosem fogja őket vagyis minket mindenki szeretni.Mindig lesz valaki aki szembe mer szállni és ezért halállal fizet legyen az ellenség vagy menőjelölt.Arra jutottam hogy nem tudom hány áldozat van hisz lehet valaki vállalta a halált.Másnap a lányok érdeklődtek hogy Alex miért él még. Mondtam nekik hogy még készül az álruhám. Azt mondták ha kész tegyem meg.Arra nem számítottam hogy suli vége előtt pár perccel összefutok Vele épp menni készültem mikor odajött hozzám.Megkérdezte hogy odaadnám e a kémia füzetemet mert nem volt kémián.Én csak bólintottam és nekiálltam keresni a füzetet.Ő türelmesen megvárt és megköszönte.Később kiderült hogy közel lakik hozzám mert egy busszal mentünk haza beszélgettünk,ismerkedtünk kicsit.Kezdtem megkedvelni Alexet és örülni hogy lehet hogy lesz egy új barátom.Aztán rájöttem még ma délután meg fogom ölni.De nem akarom ez nem lehet...Döntenem kell tehát ki marad életben ő vagy én....

A menőkWhere stories live. Discover now