A menők

Nyolcadik fejezet

Tifani a fejemhez tartott egy pisztolyt.Ekkor lépett színre bennem az életösztön felé fordultam behúztam neki.Majd elvettem a fegyvert és a fejéhez tartottam...Felnevetett....                                       -Közénk tartozol Molly fogadd el te is tudod hogy Alexnek kell meghalnia-mondta édes hangon.     Elöntött a düh...lelőttem a mindenki döbbenten állt...megérkeztek a rendőrök a lányokat letartóztatták engem pedig miután Alexszel bizonygattuk hogy önvédelem volt hazavittek....Otthon megtörtént A BESZÉLGETÉS.Egy óra múlva már a fürdőben szárítottam a hajam...a tükörbe néztem a hajam már nem volt kék s többé a szám sem volt fekete....a szüleim halála óta nem láttam piszkos szőke hajamat a nevelő szüleimmel laktam már egy ideje ők vágták a hajamat nehogy valamelyik fodrászatban lemossák a festéket.Összeszorult a szívem mivel az volt az alku hogy bármi gáz van visszavisznek az árva házba.Ez történt most azért kellett lemosnom a festéket stb hogy felismerjenek...Lementem a földszintre ahol már vártak hogy elvigyenek...Megkértem őket hogy még utoljára beszélhessek Alexszel hogy megmagyarázzam miért nem megyek suliba se holnap se soha többé...Megengedték.Nemsokára ott voltunk a házuk előtt becsöngettem egy nő nyitott ajtót gondolom az anyja.                                                                 -Miben segíthetek?-kérdezte.                                                                                                                                          -Alexszel szeretnék beszélni ha lehet.                                                                                                                          -Alex valaki téged keres!-kiáltotta és elment.                                                                                                             Alex lejött.                                                                                                                                                                                 -Te ki vagy?-kérdezte.                                                                                                                                                          -Molly nem csoda hogy nem ismersz meg az a helyzet hogy nevelő szüleim vannak a szüleim halála előtt néztem ki így aztán mikor nevelőkhöz kerültem változtattam a külsőmön na mindegy a lényeg hogy mivel megöltem Tifanit  vissza kell mennem az árvaházba.                                 -Hú hát ez így sok volt egy kicsit.Nemrég kerültél ki vagy ide költöztetek?                                                 -Ide költöztünk mondtam.                                                                                                                                                 -Sajnálom hogy vissza kell menned.                                                                                                                            -Én is.                                                                                                                                                                                           Lábujjhegyre álltam és megcsókoltam...meglepte a dolog....remélem nincs csaja gondoltam... De a következő pillanatban elhúzódott és ezt mondta:nem ismersz eléggé....de köszönöm....Igaza volt nem ismertem elég jól hogy belezúgjak...Megpuszilt és elköszönt...Hát ennyi volt irány az árvaház már megtettem mindent amit akartam.