Bad Romance |Taekook| ✓

7 rész

Jungkook szemszögéből:


-Kérlek Tae, még ez az egy feladat és utána befejezhetjük - kérlelem ismét, mire ő újra megrázza a fejét és vissza dől az ágyba.
-Eleget gyakoroltunk már - sóhajt egy nagyot, majd a nyakamba ugrik és ad egy puszit az arcomra, mire én egy picit elpirulok. Na igen, hiába mondtam azt, hogy nem lesz semmi, így bele gondolva már vagy százszor megbántam. De most már nem lehet mit csinálni és ez jó is így. Majd elmúlik ez a kavarodás a fejembe, csak idő kell. Igen ez lesz. De miért olyan rossz mégis? Csak nem szerethetem bele.
-Min gondolkodsz? - kérdezi mire a válaszadásomat a telefonja csörgesse zavarja meg. - Halló... Aha...Még szép úgyis hétvége van... Ha szeretnéd vihetem... Oké akkor este... Helló. - teszi le a telefont a beszélgetés után, majd vigyorogva fordul hozzám – Készülj, mert megyünk egy buliba este.
-Mi? Én biztos nem megyek - kezdek el rögtön tiltakozni.
-Na de kérlek, egész délután matek feladatokat oldottam meg ahogy akartad, most te teszel meg nekem valamit úgyhogy nincs kifogás, indulj öltözni - tologat oda a szekrényemhez. Ez mindenkinek valami hülye fétis? - Aztán csinos legyél - kacsint rám és elhagyja a szobát. Istenem mibe kevertem magam.

****

-Ezt nem hiszem el komolyan - morgok magam elé ahogy megyünk a ház felé ahol azt a bizonyos bulit tartja Tae legjobb haverja.
-Ne izgulj már, tök jó lesz. Végre te is kikapcsolódsz egy kicsit. Olyan feszült vagy mindig.
-Ez nem igaz - fonom össze a karjaimat magam előtt ő pedig vigyorogva fog a vállamra, hogy igyekezzek már.
-Na itt vagyunk – áll meg egy hatalmasat kertes ház ajtaja előtt, ahonnan már hallani lehet a hangos zenét, majd hozzám fordul - Kérlek érezd jól magad oké? – néz rám kiskutya szemekkel
-Rendben megpróbálom – forgatom meg szememet, de azért megeresztek egy apró mosolyt is mellé.
-Szuper - mondta mosolyogva és már kopogott is.
-Tae na végre itt vagytok - nyit ajtót nekünk egy narancssárga hajú fiú - Oh és te biztos Tae mostoha öcsije vagy - fordul felém majd szorosan magához húzva ölel meg minket egyszerre. Van ereje a gyereknek. - Park Jimin – mutatkozik be
-Jeon Jungkook – teszem én is ugyanezt
-Na gyertek - fogja meg a kezünket és kezd beljebb húzni a neon fényekbe úszó lakásba.
A házba már mindenki javában bulizik, sőt vannak akik inkább egymás szájába turkálnak.
-Igyatok amit találtok van bőven minden választék és érezzétek jól magatokat itt csak ez az egyetlen szabály - ordít egy nagyot Jimin, majd hirtelen rohan bele  a táncoló tömegbe.
-Na gyere - kezd el Tae a konyha felé húzni. - Most jól fogod érezni magad, de úgy nem fog menni, ha ilyen feszült vagy, úgyhogy egy kicsit segítek - néz rám vigyorogva, mire nekem egyre perverzebb jelenetek ugranak be, ahogy Tae az asztalra ültet és megint a nyakamat kényezteti esetleg tovább is menne. Úristen Jeon Jungkook, mikre gondolsz? Na jó, talán tényleg kéne egy kicsit innom, hogy lenyugodjak.
-Rendben, bulizunk – adom be végül a derekamat
-Ez a beszéd - és már adja is az első poharat. Elfogadom, de egy kicsit félénken kezdem el inni. Egyre több pohár fogy el körülöttem és érzem, hogy kezdi megtenni a hatást. Hát igen nem vagyok nagy ivó gép, mint drága mostoha testvérem. Tae eltűnt mellőlem ami egy kicsit rosszul esett, hogy így itt hagyott, de ha ő így akkor én mért ne? Elbotorkáltam a tánc tömeg közepéig és akkor láttam, hogy Tae egy csajjal táncol és az az erotika amit bele vitt. Egyáltalán nem szégyelli magát? Ilyen nyilvános helyen. Egy kezet éreztem meg a derekam körül, ami elkezdte felvenni a zene ritmusát erre késztetve engem is. Az idegen bele csókolt a nyakamba mire nekem rögtön Tae ugrott be és éreztem, hogy van egy kis problémám. Mivel nem akartam egy ilyen helyen, pláne még egy idegennel ezért elkezdtem elhúzódni, de ő csak szorosabban fogott rám.
-Engedj el. – morogtam és éreztem ahogy az alkohol sokkal több bátorságot ad nekem. Józanul sose mertem volna ilyen hangnemet megengedni magamnak.
-Ugyan már, lazíts egy kicsit - harap a nyakamba.
-Azt mondta, hogy enged el - hallom meg Tae hangját, mire a csávó végre elenged én pedig alig bírok megállni a lábamon, de ahogy Taehyung megfogott beugrót, hogy nemrég még egy másik lányt simogatott azzal a kézzel, amivel most éppen simogat, hogy megnyugodjak. Rögtön elfog az undor és elindulnék valamerre, de persze, hogy nem enged.
-Hova készülsz? – kérdezi nevetve és magával szembe fordít
-Neked nem mindegy? - kérdezem flegmán - Menjél vissza ahhoz a lányhoz!
-Te most féltékeny vagy? - kérdezi vigyorogva és legszívesebben pofon vágnám. Lehet meg is teszem, úgyis már szégyellem magam emiatt az este miatt. Én nem ilyen vagyok.
-Én? Dehogy – fordítóm másfelé a fejemet, hogy ne lássa kipirult arcomat
-Aha persze, akkor biztos nem zavar ha most vissza megyek – indulna vissza, viszont én magamhoz rántom, ő pedig rám néz mosolyogva és elkezdi simogatni az arcomat.
-Kérlek ne menj - bújok bele az érintésébe mire Tae-ba elszakad valamit és rögtön ajkaimra hajol, elkezdi vadul falni, s egészen a falig eltol. Szerencsére mindenki szórakozik, így nem nagyon figyelnek ránk. A nyaka köré fonom a kezemet és jobban magamhoz húzom, hogy még egy kis hely se legyen köztünk. Nem tudom mi ütött belém, de már nem bánom úgyis elfelejtem ezt az egészet, talán. Tae elvált tőlem és vággyal teli szemekkel néz rám.
-Kook, akarlak...