Maffia Szerelem (JiKook)

1. rész

Hello! 

Nem terveztem ide írni, de szólni szeretnék hogy, itt JungKook idősebb JiMin-nél. Míg JiMin 18 éves addig Kook 20 éves. csak ennyit szerettem volna. Jó olvasást!

.........................................................

JiMin szemszög:

-Gyere már!-üvöltött rám haverom mikor a bambulásomnak köszönhetően elestem-Az isten szerelmére! El fognak kapni!!-kiáltotta el magát mikor a sarkon láthatóvá váltak a nemesi maffia egy része. 

-Megyek már!-ordítottam neki, mivel húsz méterre volt tőlem. Gyors álló helyzetbe tornáztam magam és teljes erőbedobással rohanni kezdtem. 

-Ott van! Kapjátok már el!-üvöltötte vagyis inkább ordította torkaszakadtából a Jeon család legfiatalabbika, ezzel egyetemben a nemesiek trónörököse. Utálom! Mindig valahogy rám/ránk talál. Bár még így sem tudod még soha sem elkapni és ez most se fog máshogy történni! vagyis remélem...

-JiMin! A nyomunkban vannak!-jelentette ki- ezzel engem is kiszakítva gondolataimból Wozzi a társam és egyben az egyik legjobb barátom-mikor már együtt folytattuk utunkat, persze rohanva. Hátra fordultam és tényleg a sarkunkban vannak. 

-Mit csináljunk?!- kérdezte kétségbe esetten, lihegve mikor elállták a kivezető utat előlünk és hátrálni kezdtünk. 

Körbe pillantottam és megakadt a tekintettem néhány ládán. Pont úgy voltak pakolva, hogy a tetőre fel lehessen jutni. 

-oda!- kiáltottam majd megragadtam társam kezét és az eddigieknél is gyorsabban kezdtünk el sprintelni. a dobozokhoz érve előre engedtem barátomat. Hadd menjen csak! Felmászott. Egy kisebb mosoly jelent meg arcomon, mivel azt gondoltam simán meglógok/meglógunk megint. De ezt nagyon elhamarkodtam...

Egy dürrenés csapta meg fülemet majd egy éles fájdalom a bal vállamban. a fájó ponthoz kaptam épp karomat és ezzel a földre ejtettem a zsákot amiben a család címerével ellátott Jeon család öröksége pihent. Össze szorítottam szemeimet és felkiáltottam a hatalmas fájdalomtól ami a vállamat ostromolja. Fel pillantottam majd hátra néztem. Pár méterre vannak már csak...  Wozzira emeltem tekintettem és a zsákért lehajolva felemeltem majd feldobtam a tetőre. 

-Szaladj!-üvöltöttem ellentmondást nem tűrő hangon. 

Bizonytalanul, de bólintott, majd szaladni kezdett. halványan elmosolyodtam, de ez a mosoly egyből lehervadt arcomról.

-Meg van!-egy magabiztos hang csapta meg fülemet. Pillanatokkal később valaki megragadta fekete tincseim és felrángatott  a földről-mivel idővel lábam felmondta a szolgálatot. 

-Most meg vagy te áruló!-győzelem ittasan elmosolyodott az örökös és egy kendőt szorított szám és orrom közti részre. megéreztem azt a jellegzetes illatot és már tudtam mi lesz a vége. Kétségbe esetten kapálózni kezdtem a szabadulás reményében, de hasztalanul. Közre fogta izmos karjával kezeimet és derekam mellé szorította le őket. Jóval erősebb nálam. Egyre gyengébbnek éreztem magam. Mintha kiszívták volna az össze energiám. Kapálózássom is alább hagyott. Már épp csak ficánkoltam, majd minden elsötétült. 

Elraboltak... 

HELLOKA!

iTT A RÉSZ AHOGY ÍGÉRTEM!

HA TETSZETT NYOMJATOK CSILLAGOT ÉS VÉLEMÉNYEZZETEK!