Édes Tudatlanság...

5.fejezet

egy álom?!..

De egészen valóságos volt .. Úristen akkor az egész dolgot Tommal csak álmodtam ?!..
mi a franc folyik itt ? Ez rohadtul nem volt vicces .. ez kész rémálom.

Addig öleltem Tomot amíg a remegésem el nem múlt. – Már rendben vagyok köszönöm- két szipogás között  rá mosolyogtam  de éreztem hogy a mosolyom nem az igazi. Ez lehet Tomnak is feltűnt ,de inkább nem mondott semmit csak elengedett és egy tálcát rakott elém.
-Rád fér szóval egyél !-parancsolta de a hangjában bujkált egy kis huncutság. - Most már nem lesz semmi baj itt vagyok .-borzolta meg a hajamat és felállt az ágyról.
-Köszönöm . - Össze szedtem magam és rá mosolyogtam újra. Mostmár nem erőltettem.Tom vissza mosolygott és  éreztem arcomat elönti egy kicsit a pír.
Ez fura .Ne pirulj már állandóan úgy,mint egy kislány te idióta!

Gyengéden két kezemet össze csaptam az arcomon hogy ne a hülységeken járjon az agyam. Ránéztem Tomra. Kizárt hogy én vele. Nem tehetem a legjobb barátom. Fiúk vagyunk és ő biztos kiakadna.  Megráztam a fejemet.

az ujjam a számra csúsztattam . nem lehetett hogy én tényleg smároltam vele .. Felduzzadt ..Remek!..Akkor tényleg smároltam Derekkel. Remélem más hülyeséget nem csináltam ,mert annak csak rossz vége lehet. És én nagyon nem bírom a drámákat.

Ahogy Tom kiment a szobából neki álltam enni. A tálcán volt minden amit csak ellehet mondani .Na jó ezt csak én gondolom így ,de akkor is. Számomra ez minden amit most kívánhatnék.
Egy pohár finom zöld tea langyosan elkészítve, leheletnyi citrommal és cukorral ízesítve. Nekem igy ízlik. Plusz két darab sonkás,salátás,kukoricás szendvics. egy kis energia bomba .

-ohh mi ez itt ?!. - csillant fel a szemem.Kaptam ajándékba még egy szem gyógyszert és egy kis édeset. Te nagy majom.. hogy mindenre felkészültél.
A gondolatra csak elmosolyodtam.
Ha tudni szeretnétek mi az az édes akkor csak annyit mondok ,hogy a mindenem. De csak a Dabi szelet után persze.

Az édes egy olyan sütit takar ,amit igazából Tom csak nagyon ritkán készít el számomra. Tényleg ritka.
sokszor nem akarja elkészíteni.. 
lehet az is zavarja ,hogy folyton ezzel rágom a füleit,de sebaj.
Maga a süti nem nagy szám egyszerű 2 darab csokis karamellás tészta közt van egy vékonyréteg lekvár és egy kicsi krém..nem tudom,milyen mert sose árulja el nekem .nem mintha én tudnék sütni .. és nem mintha annyira a sütő közelébe akarnék kerülni. A végén mindenki rosszúl járna. Főleg a sütő.

-Ez finom volt azt hiszem megyek össze szedem magamat úgyis lassan suliba kéne menni ...ránéztem az órára. .Csak kellett volna menni.
Az óra fél ötöt mutatott .Délután fél ötöt. Most már akkor mindegy. Kimásztam az ágyból és kisiettem a konyhába a mosdót későbbre hagytam.
-Tooom  miért nem kellettél fel engem ?!- néztem rá durcásan. Nem mintha nagyon menni akartam volna amúgy.
-ha?!.. nem értem miről beszélsz.- egy pillanatra abba hagyta a mosogatást és felém nézett tudatlanul . Kezét meg törölte és folytatta a tetetett tudatlanságát . – miért is kellett volna felkelteni ? .. te és Derek de főleg te Rick teljesen kivoltatok ütve...látnod kelett volna magadat kívülről tudod részegen.. jött hozzám közelebb- kevesebbet beszélsz  vagyis ha a szokásos beszéd mennyiségedhez nézzük. -húzódott szája egy huncut mosolyra ,majd száján kidugta a nyelvét ,amit rám öltött.- és persze aranyosabb is vagy,mint most.
- haaha nagyon vicces vagy..-fontam keresztbe a karom a mellkasom előtt. Neki dőltem a konyhában levő ajtó félfának- a helyedben viselkednék ha már..  .. na várj Derek is itt volt ? ! -hagytam félbe a mondatomat egy kérdéssel ami csak úgy véletlen csúszott ki hangosan.