Szerelmem egy angyal |Taekook| ✓

Vége

Taehyung szemszögéből:


Nem volt körülöttem semmi, csak a sötétség.
-Jungkook merre vagy? - kiabálok bele a semmibe. Remélem Nam nem bántotta. Tényleg lehet azért vagyok itt mert meghaltam? Hát így ér véget? Pedig én Jungkookal akartam élni. Istenem, de hiányzik.
-Taehyung? - hallok meg egy ismerős hangot. Ez nem lehet...
-Yoongi?
-Szia
Ez nem lehet igaz. Hiszen ő már meghalt. Akkor tényleg? De én nem akarok meghalni én Jungkookal szeretnék lenni.
-Ne sírj - jön oda hozzám és ujjaival törli le könnyeimet. Észre se vettem. - Vele akarsz lenni igaz?
-Igen, mindennél jobban szeretem. Először nem gondoltam komolyan hiszen a te szerelmed még mindig élt bennem. De ahogy kezdtem megismerni, te kezdtél halványodni bennem és ő volt csak előttem. De nem tudtam megvédeni ahogy téged se - nézek rá szomorúan mire ő oda jön és szorosan megölel.
-De vissza tudsz még térni, mert erős vagy. És Jungkook számít rád és szeret tiszta szívéből. Most is ott sír és képtelen elhinni, hogy meghaltál. Ő az aki megérdemel téged és nem én. Én csak rosszba vitelek és a sötétbe. De ő fény és vidámság, pont amilyen te vagy valójában. Először azt akartam, hogy csak az enyém legyél, de rá jöttem, hogy én már meghaltam. Nem lesz semmi olyan mint régen. Csak egyre kérlek. Legyél boldog.
-Yoongi...
-Erre az egyre – ad puszit a homlokomra
-Rendben - bólintok egyet majd szorosan megölelem. - Köszönöm
-Én köszönöm, hogy veled lehetem, még ha az elején nem is akartam. - mondja majd ad egy puszit az arcomra is.
Egy kis fény jelent meg körülöttem és érzem ahogy a szárnyaim eltűnek. Tehát Jin megtette. Ezért örökké hálás leszek.
-Viszlát Tae - integet
-Viszlát Yoongi - köszönök el tőle, majd csak a teljes sötétséget kezdem érezni magam körül.
Lassan elkezdem kinyitni a szememet ami egy kisebb fájdalommal járt.
-Tae? - kérdezi Jungkook sírva mikor én hirtelen rá nézek mosolyogva.
-Jungkook - nyújtom ki a kezem, ő pedig azonnal ajkaimra tapad és hevesen kezd el csókolni, én pedig tarkójánál fogva húzom közelebb magamhoz. Istenem, de hiányzott. Nekem ő a tökéletes ember a világon. Nem is kérnék mást.
-Istenem Tae, te élsz - ölel át szorosan - Szeretlek Tae, nem mondtam túl sokszor, de szeretlek.
-Én is Jungkook, te vagy az életem. Szeretlek.
-De téged az se zavar, hogy már nem vagy angyal és itt maradtál velem?
-Nem, sőt inkább örülök. Jin tudta, hogy itt akarok veled maradni és ezért is jött most ide. Én veled akarok maradni, örökre.
-Örökre - kulcsolja össze ujjainkat majd megcsókol. Végre minden rendben van. Imádom ezt a srácot, egyszerűen imádom. És vele szeretnék élni mindvégig.

Érte képes vagyok emberként élni a földön!

~Vége~