Együtt?

Sajnálom!

Amikor reggel felébredtem, Hermione még aludt. Nem akartam felébreszteni, ezért lementem a klubhelyiségbe, átváltoztatástan házit. Még volt egy óra a reggeliig, szóval volt időm.
Miközben a dolgozatot írtam McGalagony professzornak, lépteket hallottam. Harry jött le.
- Hogyhogy már ilyenkor fent vagy? - kérdezte.
- Nem tudtam aludni. Amúgy meg...házit kell írnom. - válaszoltam.
- Figyelj...tegnap Fred elmesélte a dolgot. Sajnálom! De kérlek, ha valami baj van, vagy valami, nekem elmondhatod. Tőlem senki nem fogja megtudni.
Ez tényleg jól esett.
- Köszönöm, Harry! Tényleg.. és...Harry!
- Igen?
- Én is járni fogok hozzád órákra. Tudod, az SVK.
- Komolyan? James beleegyezett?
- Öhm...ő nem tud róla. De nem is kell tudjon erről. Csak ne mondd el neki, kérlek.
- Nyugi, nem mondom. Remélem nem lesz ebből bajod.
- Én is.
A következő 15 percben befejeztem a házit. Azután lejött Hermione és Ron is, majd együtt mentünk le a nagyterembe.
- Holnapra terveztem be a találkozást a többiekkel. Holnap a Szárnyas Vadkanba, mert ott kevés az esély, hogy kihallgatnak, vagy valaki meglát minket. Tudjátok...nem lenne tanácsos, ha Umbrige megtudná mit tervezünk.
- Aha. Igazad van. - mondta Harry.
- Mikor nem? - kérdezte Ron, mire én elnevettem magam. Harry meg rámmosolygott.
- Ma van a kviddicsválogatás. Jössz te is? - fordult felém Ron.
- Nem tudom. Nem hiszem....én..
- De Harry mondta hogy játszottál már. Milyen poszton?
- Fogóként...
Ron és Harry is elfordultak. Mi bajuk van?! Mi van akkor, ha fogó voltam?!
- Megmondanátok mi bajotok van? - kérdeztem idegesen. - Amikor Harrynek mondtam ugyanezt, amikor meghallotta azt a szót, hogy fogó, elfordult, és azzal a beszélgetésnek vége lett. Most meg ugyanez! Miért nem próbálkozhatok, mint fogó?!
- Mert...Harry a fogó. - suttogta Hermione.
- És....mivan? Ezt miért nem mondtad eddig? - kérdeztem felé fordulva.
- Nem akartam, hogy azt hidd, nem kerülhesz be a csapatba. - mondta őszintén.
- Tudod, hogy úgyis kiderült volna... Most már mindegy. Menjetek csak ti. Úgyis bekerültök.
Elment az étvágyam. Felmentem a klubhelyiségbe. Kicsit mérges voltam Harryre. Ha szólt volna, gyakorolhattam volna más poszton. Nagyon szerettem volna bekerülni a csapatba. De nem sikerült.... mindegy...majd jövőre, remélem.
Ledőltem az ágyamra, mert volt egy szabad óránk átváltoztatástanig.
Elővettem egy muglikönyvet. Kimondottan szerettem azokat. Érdekesek voltak.
Szárnycsapások zavarták meg az olvasást. Egy bagoly érkezett. Berepült az ablakon, és egy levelet dobott le elém.

Kedves, Scarlett!
Jól esett, és köszönöm, hogy írtál. De kérlek, ne ijessz meg! Mit akarsz tenni? Ugye nem veszélyes? ...
Persze, hogy mindig szeretni foglak, és nem leszek mérges rád, csak annyit kérek, ne keverd magad veszélybe! Ettől akarlak megóvni. Próbáld elkerülni a veszélyt, ígérd meg ezt nekem!

                          James

Sajnalom, de nem mondhatom el. Nem tehetem. Nem árulhatom el Harryéket.
Nem tudom mennyit olvastam még, de Hermione zavart meg.
- Scarlett! Gyere! Siess! - lihegett- 5 perc múlva kezdődik az óra!
- Jajj. Bocsánat, nem vettem észre, hogy eltelt az idő.
Lefutottunk a terembe, és levágtuk magunkat a fiúk elé. Éppen jókor érkeztünk, mert McGalagony professzor utánunk lépett be a terembe.
Nem volt valami nagyon érdekes az óra, szerencsére hamar eltelt. Úgy, ahogy a két gyógynövénytan óra, meg a számmisztika is. Végig Hermionéval voltam. Kerültem a beszélgetést Harryvel. Miután lejártak az órák, megnyugodtam, mert eljött a hétvége.
Nem akartam lemenni a kviddicsválogatásra. Harry úgyis bekerül...
Folytattam a könyvemet, amikor kinyílt a szoba ajtaja. De nem jött be rajta senki. Oda akartam menni, hogy becsukjam, azt gondolva, a szél fújta ki, de megbotlottam valamiben. Vagyis a levegőben.
- Mi a ?! - kérdeztem hangosan, mintha választ várnék, és meglepetésemre jött is válasz.
- Ó, bocsánat!
Jajj ne! Ez túl ismerős hang volt. Nem lehet. Ő nem jöhet fel ide.
- Mit keresel itt? - kérdeztem.
- Csak azt akarom, hogy legyere a válogatásra. Legalább megnézni.
- Azt hogy bekerülsz? Kösz, de kihagyom. Tudom, hogy úgyis bekerülsz.
- Nem arról van szó! Csak....akarom hogy ott legyél.
- Miért? Hogy lássam, milyen szépen repülsz?
- Jó akkor maradj itt! Mindenki lejön a griffenfndélesek közül, de ha akarsz, akkor maradj itt.
Idegesen kiment.
Szívesen megnézném, csak hát...
Felkaptam magamra egy kabátot, és eldöntöttem, hogy megyek. Harry biztos örülne. Amúgy meg igaza van. Mindenki lemegy, én miért maradjak itt?
Siettem, mert elment az idő a gondolkodásra.
Ahogy odaértem a pályához, észrevettem Hermionét. Nagyon drukkolt valakinek. Amint a pályára néztem, rájöttem. Ronnak drukkolt. Ezek biztos összeházasodnak. - gondoltam.
Odamentem, majd helyet foglaltam mellette.
- Csak lejöttél? - kérdezte.
- Ja. Mennyien vannak eddig?
- Nem sokan. A három hajtó és a fogó, aki Harry.
- Aha. Ron bekerült?
- Nem. Vagyis.. még nem. Van vetélytársa. Cormac McLaggen.
- Értem.
- De jó csapatunk lesz idén. Az biztos.
- Remélem.
Két órával később Hermionéval a klubhelyiségben beszélgettünk. Na vajon miről?
- Na és neked ki tetszik? - kérdeztem.
- Komolyan? Nem szeretek erről beszélni.
- Nyugi. Bennem megbízhatsz. És amúgy is... A fiúkkal szeretnél erről beszélni. Például Ronnal. Mert nekem úgy is jó. - mondtam, mire egy adag csikizést kaptam.
- Na. De komolyan. Ron? - kérdeztem, majd láttam, hogy elpirul.
- Tudom, hogy teljesen lehetetlennek tűnik, de ja... S neked? - kerülte el a témát gyorsan.
- Senki. - válaszoltam, de túl hamar.
Mosolyra húzta a száját, majd rámnézett.
- Te is el kell mondd.
- Tudom. De.. ígérd meg, hogy senki sem fogja megtudni.
- Ígérem.
- Hát....Tudod...Harry.. de csak egy picit tetszik, semmi több.
- Ó, értem én. Ahaaa - nevetve nézte, ahogy elpirultam.
Elvoltunk. Így telt vele az idő, amíg le kellett menni vacsorázni.
Lesétáltunk a nagyterembe, ahol mint mindig, a fiúk vártak.
- Szerbusztok. - köszönt Ron, tele étellel a szájában.
- Neked is jó étvágyat, Ronald. - mondtam nevetve.
- Köci - válaszolt.
Egy mosolyt villantottam Hermione felé, aki szintén ezt tette. Sajnos ezt Harry látta.
- Készültök valamire? - kérdezte gyanakodva.
- Nem! - vágtuk rá egyszerre.
- Értem. - mondta, de nem volt túl meggyőző.
- Gratulálok. - mondtam egy kis szünet után. - Jó voltál.
- Ott voltál? - kérdezte. - Lent voltál?
- Ja..lementem megnézni, valószínű jó csapat lesz idén.
- Értem. Kösz. 
Nagyjából jól éreztem magam a vacsoránál. Harryvel, Ronnal és Hermionéval tervezgettük a másnapi találkát a többiekkel.
- Én már elég fáradt vagyok.- mondtam végül. - Mehetek lefeküdni?
- Ja. Persze. Jó éjt! - mondta Hermione.
- Jó éjt.
- Jó éjszakát! - köszöntek a fiúk is.
Ahogy felmentem, átöltöztem, ledőltem az ágyamra, és máris elnyomott az álom.