Bosszúból Szerelem [JiKook] [18+]

Évforduló

Taemin arcán egy piros duzzadt folt képében nyoma is maradt Jungkook öklének így el kelett halasztani az ő fotózását, ami elég nagy lemaradás. És persze amíg ilyen az arca nem is állhat kamerák elé, mert nincs olyan jó smink ami ezt eltakarná. Ennek köszönhetően a Bighit igazgatója magához hívatta mivel az igazgatón csattan ilyenkor az ostor. Jól leszídta Jungkook ot és büntetés képpen neki kelett takarítani egy hétig a férfi mosdókat az első emeleten, és mivel én vagyok a társa nekem is csatlakoznom kelett hozzá. Az igazat megvallva kissé feszült vagyok mostanában és ez csak egyre roszabb lesz mivel közeledik édesanyám és Taehyung halálának az évfordulója. Szóval ez az egész nem jött éppen jókor. Őszintén szólva még álmomban sem gondoltam volna, hogy Jungkook így fog reagálni.
Az incidens után én kértem elnézést Taemin-től. Persze vittem neki az arcára jeget, hogy enyhítse a fájdalmat és segítettem neki borogatni. Miközben én Taemin sérülését láttam el Jungkook csak a sarokból figyelt és duzzogott. Csak ezt nem értem mire föl, hiszen ő miadta van az egész balhé és miatta kell nekem is mosdókat takarítani egy hétig.  Aznap este a gyakorlás után már lökdöstek is minket a mosdők felé felmosóval és egyéb eszközökkel a kezünkbe.
Kifejezetten kellemetlen volt a hangulat mikor kettesben maradtunk Jungkookal. Én szinte percenként sóhajtoztam miközben a tökröket pucoltam.
Jk: Ne sóhajtozz már!..
Jm: Akkor sóhajtozok amikor akarok! Különben is a TE hibád, hogy ezt kell csinálnom!
Jk: Az én hibám?!? Inkább a tied!
Jm: Ja persze mert én húztam be Taemin nek teljesen jogtalanul,úgy, hogy földagadt az egész arca! *mondtam írónikusan*
Jk: Akkor is! Ha nem puncsolnál neki és dördölnéd magadat hozzá állandóan nem kelett volna annak a nyomulós baromnak az arcába nyomnom az öklömet!! *akadt ki Jungkook*
Jm: Neked mégis mi közöd van hozzá?!? Segítek. SEMMI!
Jk: Szóval semi közöm hozzá?...
Jm: Úgy van! Jegyezd már meg végre.
Jk: Értettem....
Majd elengedte a fölmosót, a nyakában lévő nyaklánchoz nyúlt -amit tőlem kapott-, letépte a nyakából és nekem dobta. Majd kiviharzott az ajtón és ahogy ő átlépte a küszöböt a nyaklánc -rólam lepattanva- a padlóra hullott. 
Összeszorítottam a fogaimat és egy nagyot ütöttem a jobb kezemmel a falba. 
Jm: Francba!
Túlságosan kiakadtam rá és ami roszabb jogtalanul...

Jungkook szemszöge:

Amint kiléptem az ajtón vissza se néztem. Amikor Jimin ajkait elhagyta a "semmi" szócska valami elpattant bennem. Nem is tudom mi ütött belém. Hiszen teljesen igaza volt, én tehetek ez egészről. De ha egyszer nem bírom elviselni ha más ér hozzá... Egy pillanatra elvesztettem az önuralmamat. Ennek soha többe nem szabad előfordulnia! Talán jobb lenne ha kicsit távolságot tartanék Jimin től. 
Csak sétálgattam az utcán amikor beugrott, hogy mért is volt ilyen ingerült Jimin. Az anyja halála! Holnap lesz az évfordulója... Én barom! Mégis hogy akadhattam ki?? Egy idióta vagyok. Még szép, hogy nem igazán önmaga ilyenkor...
Úgy gondoltam jó ötlet lenne meglátogatni  a sírját még ma, nehogy összefussak Jiminnel mert abból semmi jó nem sülne ki.

Jimin szemszöge:

A nagy balhézás után gondoltam meglátogatom anyát, mert ilyenkor neki szoktam magamat kibeszélni és tőle "kérek tanácsot". Ám mikor odaértem ott találtam Jungkook-ot is.  Épp le akartam szólítani amikor valamit elkezdett mondani az anyukám sírja felé. Közelebb mentem és elbújtam az egyik széles fa mögé, hogy jól halljam de ő mégse vegyen észre.
Jk: Tudja... Ma csúnyán összevesztem a fiával egy baromságon. Megütöttem valakit miatta... Pedig maga is tudja, hogy nem vagyok az az erőszakos típus... És ezzel őt is bajba kevertem.
*legugolt a sír elé, arcát a tenyereibe temette és összeszorította a fogait* Annak ellenére, hogy megígértem magának, hogy vigyázok rá... Én... Úgy sajnálom...
Jm: Vigyázni rám?! *előbújtam a fa mögül* 
Jk: J-Jimin? Mit keresel te itt?
Jm: Ott fekszik az anyám rémlik? Inkább te mit keresel itt!? És mi ez a szöveg?? Vigyázni rám? Na ne röhögtess!!! 
Jk: Te ezt nem érted..
Jm: Hogy nem értem?! *tartottam egy pár perces szünetet* Tünés!
Jk: H-Huh?
Jm: TŰNJ MÁR EL INNEN!!! *förmedtem rá Jungkookra*
Nem is mondott már semmit csak elsétált. Én még maradtam édesanyám sírjánál és kérdezgettem. "Miről beszélt Jungkook?" "Mit ígért neked?" De mind hiába, hiszen nem jött válasz.
Az este kint ültem a kanapén és Jungkookra vártam, hogy beszéljek vele. Megint bunkó voltam vele teljesen jogtalanul. De hiába vártam rá mert nem jött. Két óra után fedőltem a kanapéra és csak bámultam a plafont arra várva, hogy kinyíljon az ajtó és Jungkook lépjen be rajta.
Pár óra után viszont elaludtam.

Jungkook szemszöge:

Elmentem a városba kiszellőztetni a fejemet. Mivel nem igazán volt kedvem hazamenni inkább beültem egy helyes kis kávézóba és ott ücsörögtem órákig. Megittam vagy 8 jegesteát. Mikor kihesegettek a záróra miadt még sétáltam egy kicsit. A főtéren leültem az egyik padra és csak bámultam az embereket akik elhaladtak elöttem. Olyan éjjel egy óra körül beláttam, hogy most már haza kéne mennem ígyhát elindultam.
Mikor hazaértem szép halkan nyitottam ki az ajtót nehogy fölébresszem Jimin-t. Ám miután levettem a cipőimet meg a kabátomat a nappaliban a kanapén alvó Jimin látványa fogadott. 
Hoztam egy pokrócot és betakartam vele. Épp indultam volna el amikor Jimin megfogta a kezem. Hirtelen azt hittem fölébredt, de még szerencsére aludt. Majd elkezdett beszélni álmába.
Jm: Jung...kook... Bocsá.....nat. 
Elmosolyodtam és nyomtam a homlokára egy "jó éjt puszit".
Jk: Semmi baj. Megértem.
Aztán megsímogattam a fejét és leültem a kanapé mellé. Félreértés ne essék mentem én volna a szobámba de Jimin nem engedte el a kezemet az úr istenért sem. Azért ez egy kicsit aranyos...
Majd egészen addig néztem az alvó arcát amíg én magam is el nem aludtam.

Ez volt a kilencedik rész, remélem elnyerte a tetszésedet!!😘
Köszi, hogy elolvastad!!
🌸Véleményt comment formájában kérnék🌸

by: Alpacalover69♋