Rossz vagy! 2. évad

16.

*Jungkook POV*

- Jungkook-ah - Sóhajtotta a számra.

- Menjünk ki? - Mosolyogtam, majd egy újabb, apró puszit nyomtam a fénylő ajkaira.

- Mm - Ingatta a fejét.

- Csak nem itt akarsz..

- Nem - Nevetett fel Boni, félbeszakítva a gondolataimat.

- Akkor? - Kérdeztem, majd végigsimítottam vizesen összetapadt tincsein. - Fáradt vagy hozzá?

- Haragszol? - Pislogott fel rám bűntudatosan.

- Dehogy - Mosolyogtam, aztán még egy puszit adtam a szájára. - Én annyiszor utasítottalak már el, mert fáradt voltam, nincs jogom haragudni.

- De van - Sóhajtott Boni.

- Történt valami? - Kérdeztem egy kissé megfeszülve és mint mindig, most is azonnal összeszűkült a gyomrom és a legrosszabb futott át az agyamon.

- Nem - Mosolygott fel rám   a lány. - Kimegyünk?

- Lemosom magam - Néztem le a még mindig habos mellkasomra, amit korábban megfürdetett.

- Kint várlak, jó? - Simogatta meg a derekamat mosolyogva.

- Mhm - Hümmögtem, közben pedig egy gyors csókot adtam neki.

*Boni POV*

óvatosan kiléptem a kabinból és leakasztottam egy hófehér törölközőt az akasztóról. Nagyjából áttöröltem vele magam, csak annyira, hogy ne tocsogjak a vizes cseppekben, majd megráztam a fejem és előre dobtam a hajam. A nedves tincseket áttöröltem és felitattam, és mivel nem mostam hajat csak a gőztől és a véletlenül ráhullott cseppektől lett nedves, nem tartott sokáig, amíg szinte félszárazzá varázsoltam a szálakat.

A víz elhalt és Jungkook is kilépett a kabinból. Leakasztotta a másik anyagot és beletemette az arcát, hogy egy jóleső morgással törölje meg a bőrét.  Nevetve figyeltem őt a tükörből, majd saját magamra tévedt a tekintetem. Kicsit oldalra fordultam és egy mosollyá szelídült a nevetésem.

- Minden oké, kicsim? - Becézett aranyosan Kook, majd a törölközőt a dereka köré csavarta.

Mögém lépett és lesimított a meztelen vállaimon át a derekamra. Visszanéztem a csillogó, sötétbarna íriszeibe a párás, homályos tükrön át, aztán egy aprót bólintottam. Megfogtam a derekamon lévő kezeit és a pocakomra simítottam velük.

- Kezd nőni - Sóhajtottam, majd egy aprót fordultam még oldalra, hogy ne csak érezze, lássa is a tükörképét az alakomnak.

Jungkook széles mosolyt villantott, majd lecsúszott mellettem és leguggolt mellém. Mivel még mindig meztelenek voltunk mind a ketten, automatikusan haraptam be az alsó ajkam a látványtól, majd kereszteztem a lábaimat egy kicsit. Jungkook azonban mit sem törődve ezzel előre hajolt és a hasamra nyomott egy puszit. Ugyanolyan vad mosollyal pillantott a pocakom összes szegletére, mint amilyet akkor mutatott, mikor elmondtam neki, hogy babát várok. Meghatódva túrtam a férfi hajába, mire ő rám nézett. Nyeltem egyet azoktól a büszke szemektől, nehogy elsírjam magam.

- Gyönyörű - Sóhajtott egyet Jungkook, majd vissza is vezette a tekintetét az előbb vizslatott területre. - Gondolkodtál már a nevén?

- Abban sem vagyunk biztosak, hogy milyen nemű lesz - Mosolyodtam el a kapkodásán.

- Mindegy az - Vont vállat és még egy puszit nyomott a hasamra.

- Mit szeretnél inkább? - Billentettem félre a fejem.

- Nem tudom - Nevetett fel Jungkook, majd felállt, de kezeit továbbra sem vette le a hasamról. - Mind a kettőt. 

- Egyszerre csak egyet - Kerekedtek ki a szemeim. 

- Egyelőre - Nevetett és egy gyors puszit nyomott ezúttal a vállamra. - Kisfiúnak most jobban örülnék.

- Miért?

- Mert meg tudná védeni a kis tesóját, akárki is jöjjön legközelebb.

Mosolyogva hallgattam a jövőbeni terveit és melegség öntött el, hogy már most tervezi a következőt, pedig még ez a baba is csak az elején jár. 

- És ha lány lesz? - Kérdeztem.

- Mindegy - Sóhajtott. - Akkor is szeretni fogom. Hercegnő lesz belőle.

- Azért ne kényeztesd majd el - Nevettem fel.

- Dehogynem - Vágott egy aranyos grimaszt a tükörben.

- Először is szülessen meg - Sóhajtottam. - Utána tervezünk.

- Velem maradsz örökké? - Biccentette félre a fejét Jungkook a váratlan kérdése után.

- Szeretnék - Feleltem.