🧡Gyula Team / Kempf Zozo.ff.🧡

🖤2.rész🖤2/1

~Visszaemlékezés~

"Egyedül maradtam ezzel a fogyatékossal.
Apa sincs most itthon, úgyhogy az egyetlen értelmes most ebben a házban, rajtam kívül az Joey a kiskutyám..."

Végeztem a reggelivel, jöhet a mosogatás. Örök hála annak, aki feltalálta a mosogatógépet.
Szépen bele tettem a tálakat, meg az evőeszközöket és elindítottam. Egy kis ideig még hallgattam ahogy zúg.
Miután meguntam, felmentem a szobámba és elkezdtem készülődni. Kiválasztottam az aznapi outfitem, ami egy fekete toppból, lenge nyári nadrágból és egy fehér cipőből állt. A hajamat kiengedtem és befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Kimentem a nappaliba megetetni Joeyt, utána pedig leültem egy kicsit telefonozni...

🌈Outfit🌈

De ezt is meguntam mint minden mást....

Úgyhogy megyek és szólok Beninek,hogy haladjon, mert különben itthon hagyom.
Mikor oda értem az ajtójához hallottam, hogy valakivel telefonál és eléggé feldúlt hangon beszél. Nem mintha hallgatóztam volna, de hát mégse vagyok süket.

Egyből tudtam, hogy kivel beszél , természetesen Kirácskával...

Na mindegy, akkor is beszólok neki, hogy haladjon.
Nem is kopogtam, csak benyitottam.
Bl: Hallod! Készülődjél, mert én mindjárt indulok.
Be: Téged nem tanítottak meg kopogni? - mondta miközben földhöz vágta a telefonját.
Bl: Nehogy már még neked álljon feljebb! A helyedben kussba lennék és készülődnék.
Elvégre én fogom furikázni a picsádat.
Be: Oké, haladok. - mondta lehangoltan.

Hmmm? Ez fura.
Azt hittem, hogy idegességében hozzám vág majd valamit, erre teljesen nyugodtan elkezdett készülődni. Itt valami nincs rendben.
Na majd kifaggatom útközben.

~8 perc múlva~

Már kint vártam a teraszon, mikor nyitódott a bejárati ajtó.
Be: Mehetünk. - zárta be az ajtót.
Bl: Oké! Akkor kiállok a kocsival. Várj meg a kapuban. - indultam meg a garázs felé.

Ahogy felnyitódott a garázsajtó, meg láttam a szerelmemet. Gyönyörű szürke szín, gyönyörű felnik.... Áhhh szerelmes vagyok!
Igaz, hogy tegnap is láttam, de nekem akkor is hiányzott.
Mikor már teljesen kigyönyörködtem magam, beültem és elfordítottam a kulcsot.

Bl:Istenem! Annyira szép hangod van! - tettettem műsírást.
Kiálltam az utcára és megvártam, amíg Beni beszáll.
Bl: Shopping Time tetyókám! - kiálltottam fel olyan hangosan, hogy lehet a fülészetre is kell menni.
Be: Ne ordibálj már légyszíves! - mondta miközben bekötötte magát.
Inkább induljunk!
Bl:Nem!!! Amíg el nem mondod, hogy mi a baj?! - fordultam felé
Tiszta depi vagy mióta Kirával beszéltél. Nem szoktál te ilyen lenni.
Be: Te honnan tudod, hogy Kirával beszéltem? - nézett kerek szemekkel.
Bl: Hááááát! - mosolyogtam kínosan
Nem mintha hallgatóztam volna..... De na, nem vagyok süket.
Be: Mindent hallottál? - nézegette a telefonját
Bl: Nem. De ha veled beszélek, legalább nézzél már rám. - vettem el a telefonját
Be: Jólvan, bocs!
Bl: Na elmondod végre, hogy mi bajod van? Tőlem egész estig ülhetünk itt, de Anya nem nagyon fog örülni...
Be: Jó okés, elmondom. Tehát most kitalálta, hogy tartsunk szünetet. Ja és a legjobb az egészben, hogy novemberig kint lesz Kanadában, úgyhogy ez valószínűleg végleges szünet lesz.
Bl: Hát erre csak azt tudom mondani, hogy ha szereted - elengeded.
Ajjjj tesó, ne legyél már ilyen búvalbaszott.Amúgy se volt szimpi a csaj.
Be: De nekem szimpi volt! - emelte fel egy kicsit a hangját.Na mindegy, ha neki ennyit jelentett a kapcsolatunk akkor hadd menjen, LESZAROM!
Bl: Ez a beszééééd! - ütögettem meg a vállát.
Tudod tesó, nem is utállak annyira.
Be: Én se utállak téged, csak néha idegesítő vagy. - mosolyodott el.
Bl: Na gyere ide te bolond gyerek! - tártam szét karjaimat.
Be: Jó jó, elég lesz! Ez már így is túl nyál.
Bl: Ja, bocs. Na akkor induljunk.
De előtte felhívom Lettit, hátha eljön velünk. - vigyorogtam Benire
Be: Most komolyan? Két csajjal shoppingolni??? Jajj de szupcsi lesz! - vinyogott mint egy igazi pics@.
De várjál már, ki az a Letti? - nézett rám hirtelen.
Bl: Barátnőm. Tudod, alacsony, hosszú barna haj, barna szem... Na beugrott?
Be: Jaaaaaa, az a cuki de egyben idegesítő csaj?
Bl: Igen ő, de nem is idegesítő! - néztem rá megöllek szemmel.
Na halkítsd le a zenét.

~Telefonban~(Letti=L)

L: Haliii lányka! Mizujs?
Bl: Csaó törpe! Azt akarom kérdezni, hogy van kedved eljönni velünk a Tescoba?!
L: Oksi!
Bl: Akkor haladjál, mert 5 perc múlva ott vagyunk a házatok előtt.
L: Te bolond vagy, 5 perc alatt nem tudok elkészülni.-mondta kétségbeesett hanggal.
Bl: Dehogy is nem! Én bízok benned! - alig bírtam visszafolytani a nevetést.
Ekkor Beni bele ordította a telefonba, hogy : Én is bízok benned csajszi, hajrá! - mondta olyan lányos hangon ahogy csak tudta.
L: Nyald ki hülye gyerek! - mondta, de alig bírt beszélni a nevetéstől.
Be: Örömmel! - hatalmas mosoly kísérte a szavát.
Bl: Fúúúúúj, hát ezt meg se hallottam! - fogtam be a fülemet, a telefont pedig Beni kezébe nyomtam.
L: Blanka!!! Itt vagy még!? - kiabált bele a telefonba.
Be: Nincs már velünk.- tettetett műsírást.
L: Részvétem. - szipogott a telefonba.
Be: Köszönöm! Át adom neki! - mondta full komolyan.
L: De bolond vagy Benedek! - tört ki belőle a nevetés.
Be: Mondták már Lettike! - nevetett fel.
Bl: Hangosítsd ki! - szóltam hozzá Benihez.
Be: Már is főnökasszony! - tette fel a kezeit védekezően. Okés, ki van hangosítva.
Bl: Lettikém, drágaságom! Sikerült már elkészülnöd???
L: Igen anyuci! - kuncogott mint egy ovis.
Bl: Akkor gyere szépen kifelé, mert még ti nyálaztatok a telefonba, addig ide is értünk. Úgyhogy haladjál!!!
L: Okszi! Haladok! - és letette a telefont.
Be: Milyen nyálazásról beszéltél? - vont kérdőre.
Bl: Jajj tesó! Még a vak is látja rajtad. - nevettem el magam.
Be: Mit? - értetlenkedett.
Bl: Idővel rájössz, hogy miről beszéltem. - vigyorogtam rá.
Be: Okeeeeee??!
Közben megláttam, hogy Letti jön ki a kapun, gyors kipattantam a kocsiból és amilyen gyorsan csak tudtam, elkezdtem futni felé.
Ő bezárta a kaput és meglátta, hogy futok. Szinte biztos voltam benne, hogy elkezd majd előlem menekülni...Olyanok voltunk mint két óvodás aki fogócskázik.
Bl: Oké oké, te nyertél! - ültem le a földre és úgy fújtattam mint aki most futotta le a maratont.
Közben Beni is kiszállt a kocsiból és végig nézte, hogy mekkora barmok vagyunk.

Be: Hát ez csodálatos előadás volt! - kezdett el tapsolni.
Tudjuk! - mondtuk egyszerre Lettivel.
L: Na gyere, felsegítelek! - nyújtotta a kezét.
Ahogy felsegített egyből megölelt vagy inkább megfolytott.
Bl: Letti! Lettiiii! Elég lesz, megfulladok! - kezdtem el fuldokolni.
L: Jajj bocsesz! - engedett el.
A tesóm pedig a röhögéstől fulladt meg majdnem.
Bl: Ennyire viccesnek tartod?
Be: Ahan, nagyon is! - röhögött még mindig.
Letti is elkezdett vihogni.
Bl: Na gyermekeim! Ha kiröhögtétek magatokat, akkor talán el is indulhatnánk?! - indultam meg a kocsim felé.
L: Stipi Stop elől! - kezdett el szaladni a kocsihoz és már be is pattant az első ülésre.
Bl: Hát tetyó, ezt beszoptad! - nevettem és beültem a kocsiba.
Be: Haha viccesek vagytok! - fintorgott, majd miután kidünnyögte magát, beült a hátsó ülésre.
Ezt még vissza kapod Lettike!
L: Örömmel várom! - fordult hátra és belevigyorgott a képébe.

Elindultunk a Tescoba, azt út viszonylag csendben telt el. Kb 10 perc alatt oda is értünk. Leállítottam a kocsit, kivettem belőle a kulcsot és kiszálltam.
Amíg 100 ft-os után kutattam a táskámban, addig a két ovis gyerek is kiszállt az autóból.

L: Anyu anyu! Veszünk majd gumicukit? - nézett csillogó szemekkel.
B: Anyuci! Veszel nekem kis autót? - jött oda a másik pisis.
Bl: Hát persze, úgy be vagyok töltve pénzzel, hogy az egész Tescot megveszem. - kezdtem el nevetni.
B: Hát az jó lenne. - beszélt normális hangon.
Bl: Végre már. - nyúltam hirtelen a táskám aljára.
Azt hittem, hogy sose leszel meg te genya.
Be: Hu tesó, ez aztán beszólás volt. - nézett komoly arccal.
Aztán ne csodálkozz ha 2 hétig nem szól hozzád. - itt kitört belőle a nevetés.
Bl: Ne röhögj már, inkább hozzál egy bevásárlókocsit! - dobtam neki a 100 ft-ost.

Mivel elég hosszúra sikeredett a 2.rész, ezért két részletben fogom felrakni.🤗

🌈to be continued🌈