🧡Gyula Team / Kempf Zozo.ff.🧡

🖤3.rész🖤3/1

~Visszaemlékezés~

"Én csak bólintottam egyet..."

~16:45~

~Blanka szemszöge~

Be: Megérkeztünk kisasszony! - parkolt le Lettiék háza elé.
L: Oksi, mindjárt jövök! - azzal a lendülettel ki is pattant a kocsiból, kinyitotta az ajtót és már el is tűnt.

Bl: Hallod tesó! - dőltem előre hozzá.
Mi lenne ha grilleznénk? - mondtam levakarhatatlan mosollyal az arcomon.
Be: Részemről oké, úgyis vettünk húsokat, max be kell pácolni!
Bl: Az sima liba! - csaptam össze a tenyeremet.
Akkor ha Letti vissza jön, neki is előállunk az ötlettel.
Be: Okés! - nevette el magát.

Amíg vártuk Lettit, addig gondolkoztam egy kicsit...

Szinte az egész életemet kiskoromtól-mostanáig lepörgettem. Eszembe jutott, hogy milyen jó volt Békéscsabán lakni. Friss levegő, aranyos emberek, csendes kis városka volt.
Rengeteget játszottunk kint az udvaron Benivel, emlékszem ott törtem el elsőnek a kisujjam. Vicces sztori....
Az első szerelmem, az első csókom, a régi barátaim, az összes csínytevés amit csináltunk.... Minden emlék oda húz vissza!
Abban a pillanatban el is döntöttem, hogy az idei nyarat Békéscsabán fogom tölteni. De természetesen nem egyedül, hanem Lettivel. Megszólalt bennem egy aprócska hang...
Vigyem a tesómat, vagy ne vigyem?!
Hát ez borzasztóan jó kérdés. Inkább megkérdezem, hogy egyáltalán jönni szeretne-e.

Bl: Hallod tesike! - néztem kifelé az ablakon.
Be: Hallom.
Bl:Neked nem hiányzik Békéscsaba? - elérzékenyültem és legördült egy könnycsepp az arcomon.
Be: Dehogy is nem! Sokáig azzal csesztettem anyáékat, hogy költözzünk vissza.
De látod, hiába! Még mindig itt vagyunk ezen a puccos, szar helyen, ahol nincs egy normális ember se.- csattant fel.
Bl: Hát én most kitaláltam valamit! - dörzsöltem össze tenyereimet.
Be: Az csak rossz lehet, ha te kitalálsz valamit. - nevetett fel hangosan.
Bl: Hellooooo, vigyázzál a szádra! - túrtam bele a hajába, mivel ezt utálja.
Be: Menj már a picsába! Így is szarul áll. - próbálta menteni a menthetőt, de ez már rég halott ügy, hogy neki valaha is jól álljon a haja.
Na mondjad, mi az a hatalmas nagy ötleted?! - fordult hátra hozzám.
Bl: Az egész nyarat Csabán fogjuk tölteni!!! - mondtam neki, óriási mosollyal az arcomon.
Be: Ez komoly?! És én is mehetek?!!! - tényleg úgy mondta mint aki nem hiszi el.
Bl: Nem hülye gyerek, csak poénból mondogatom. - forgattam meg szemeimet.
Be: Úristen! Mikor indulunk, melyik hotelben leszünk, meddig maradunk, Letti is jön? - sorozott meg kérdések hadával.
Bl: Hey nyugi! - nevettem el magam.
Este mindent elmondok és kitaláljuk, hogy hova menjünk, mikor induljunk és meddig maradjunk. Letti pedig el se maradhatna. - kezdtem el még jobban nevetni.
Be: Várjál már! Hát akkor írok Hocinak, hogy készüljön fel lelkiekben, mert minden este bebaszunk! - csillant fel a szeme.
Bl: Hülye!- még mindig nevettem.
Be: Kicsit. - és már pötyögte is a szöveget.

Annyira jó volt látni, hogy boldog. Újra úgy csillogott a szeme, mint régen. Remélem király nyarunk lesz...

~Beni szemszöge~

Ahogy Blanka elmondta, hogy Csabán leszünk egész nyáron, egyből kerestem a telefonomat, hogy írjak Hocinak.
Hocikával pisis korunk óta haverok vagyunk, csak elköltöztünk az ország másik oldalára Sopronba és azóta nem is találkoztunk. Na de majd most bepótolunk mindent... Amúgy mondtam már, hogy imádom a testvéremet? Na jó, azért néha égnek áll a hajam tőle, de attól szeretem.

~Messenger~
( Sitt€$$=Hoci ) (Bro=Beni)

Bro: Hey sitt€$$! 💥
Sitt€$$: Csá bro, mizu arra? 🙋🏻
Bro: Akkora hírem, van hogy össze hugyozod magadat!
Sitt€$$: Na lökjed azt a nagy hírt.
Bro: Egész nyáron Csabán leszünk. 🖤
Sitt€$$: Menj már tesa, hát baszod,akkor minden este bebaszunk. 😃
Bro: Ez egyértelmű. 😄
Sitt€$$: És mikor jöttök?
Bro: Még nem tudjuk, majd este dumáljuk meg. 😉
Sitt€$$: Fuuu te$$, pisis korod óta nem láttalak. 👶🏽
Bro: Azt vágod, hogy egy idősek vagyunk. 😅
Sitt€$$: Persze persze... 😂 Na de elköszönök bro, mert megyünk ki a parkba. Majd írj, hogy mikor indultok. Csá tesike 🙋🏻🖤
Bro: Ok. Csövi 🙋🏻

~Letti szemszöge ~

Kinyitottam a kaput és berontottam a házba.
L: Anyaaaaaaa!!!!!! - ordítottam az én drága jó édesanyukámnak.
A: Igen kicsim????? - köszönt vissza a konyhából.
L: Uuh mi lesz az ebédetek??
A: Ebédünk? Elmész?? - kérdezte csalódottsággal a hangjában.
L: Ooohh - konyult le a szám széle. - Sajnálom - öleltem meg, amit viszonzott. De Blankáék áthívtak magukhoz grillezni.
A: Örülök neki hogy a barátaiddal vagy. - mosolygott keserűen
L: Sajnálom. - öleltem át a vállánál. Most mennék pakolni... - mutattam a szobám felé.
A: Menj. - és vissza is ment a konyhába.
Keserű szájízzel pakoltam el az edzőtáskámba a cuccaimat.
L: Szia Anyaaa!!! - köszöntem el.
A: Vigyázz magadra!
L: Vigyázok... - öleltem át.
Kiléptem a kapun és bezártam.
L: Na megjöttem!! - nyitottam ki a hátsó kocsiajtót.

Blanka szemszöge

Bl: Épp ideje volt már, csak röpke 30 percet vártunk rád! - nevettem fel hangosan.
L: Bocsesz, csak anyuval is beszéltem.
Bl: Hallod! - fordultam felé.
L: Nem, útközben megsüketültem! - röhögte el magát.
Bl: Tényleg? - hajoltam hozzá közelebb.
AKKOR GONDOLOM EZT SE HALLOD!!! - ordítottam bele a fülébe.
L: MIÉRT VAGY EKKORA BALFASZ??! - ordított vissza.
Bl: Na csak hallod! - mondtam normális hangon és közben majdnem megfulladtam a nevetéstől.
L: Hallom, na mondjad. - forgatta meg szemeit.
Bl: Grillezünk öcsém!
L: Nyamiiii! - símogatta meg a hasát.
Bl: Úristen! Kislány vagy kisfiú? - néztem rá kerek szemekkel.
L: Tóth Blanka!! - csattant fel.
Bl: Igenis kapitány! - nevettem el a végét.
L: Na jóóó! - dőlt ki belőle a röhögés.
Mikor lettél te ekkora bolond?
Bl: Kicsi szívem, egész életemben az voltam! - könnyeztem be a nevetéstől.

Beni egy szót se szólt, csak röhögött azon, hogy mi mekkora barmok vagyunk...

🌈 to be countined 🌈