Candy Floss

5 fejezet

Igen tudom elhanyagoltalak titeket><. Sokan vártátok hogy legyen új rèsz, most pedig itt van. :) Jó olvasást^^.

- Őszíntèn nem tudom mit is mesèlhetnèk magamról Bill. Szeretem a macskákat, fagyival meg lehet vesztegetni, uhm..- elgondolkodom mit is mesèlhetnèk magamról. Általában úgy vagyok vele hogy az emberek, jelen esetben dèmonok, majd megismernek.

Bill mèreget engem elgondolkodva. Majd elmosolyodik, nèhány szőke tincse az arcába hull.
- Mondd csak volt már kapcsolatod?- erre a kèrdèsre elpirulok igencsak, majd megköszörülöm a torkomat.

- Baráti kapcsolat? Naná...sok ember volt akit barátomnak nevezhettem egy rövid ideig. - mosolyom halovány, mèg írtóra zavarban vagyok. Tudom mikèpp èrtette a kèrdèsèt de azt hiszem ez egyenlőre magán ügyem. Átható a tekintete, mintha tudna a legapróbb titkomról is. Elvigyorodik.
- Szóval mèg senki sem volt szív ügyed. Jobb is, egy dèmon, legyen az akár fèlig emberi, ne kösse össze az èletèt egy halandóval. - mondja komolyan, kicsit hajába is túr. Sóhajtok, majd előszedem kis dobozkámat hogy rágyújtsak. Amint ajkaimhoz emelem a cigarettát, Bill megjelenik előttem ès egy egyszerű mozdulattal elmorzsolja.

- Az egy dolog hogy dèmon vagy, de ne roncsold magadat feleslegesen. Nem szeretem ha egy nő dohányzik.- hajol közel. Alsó ajkamba harapok ès elfordítom a fejemet. Ő pedig az állam alá nyúl ès kènyszerít hogy szemèbe nèzzek. Úgy èrzem itt az ideje ellene fordítani a kèrdezősködèst.

- Na, ès te? Mesèlj magadról. - mosolyodom el, most már sokkalta határozottabban nèzek szemèbe. Egy pillanatra meglepődik majd elmosolyodva közelebb hajol. Szívem kihagy egy ütemet ès az arcom színe azthiszem vetekedhet egy paradicsomèval jelenleg.

- Mit szeretnèl tudni rólam? Azt hogy mennyi idős vagyok, vagy hogy volt e már kapcsolatom?- leheli a kèrdèst szinte dorombolva èn pedig úgy èrzem hogy majd elolvadok. De tudom hogy csak incselkedik velem. Megköszörülöm a torkomat, majd èn is közelebb húzódom hozzá. Èlesen szívja be a levegőt amint meglátja hogy alsó ajkamba harapok. Apró mosoly jelenik meg ajkaimon.

- Igazából, engem az èrdekel... - hagyom fèlbe a mondatot. Szemèben kíváncsiság csillan.
-Mi?- èrdeklődik, a távolság kezd csökkenni köztünk. Ajkaink már lassacskán súrolják egymást.

Kezeimet kezère simítom majd felvezetem karján, majd vállán ès átkarolom a nyakánál. Lepillantok ajkaira, majd a szemèbe nèzek újfent. Vègül sunyin elmosolyodom ès egy egyszerű mozdulattal magam mellè rántom. Megelepett nyikkanást hallat.
- Az èrdekel hogy mindenkivel szórakozol vagy csak èn èrdemeltem ki eme megtiszteltetèst ?!- kèrdezek ránèzve vörös szemekkel. Haján igazít, nem számított arra hogy átlátok a szitán. Majd megigazgatja a felsőjèt rendesen elhelyezkedik a kanapèn ès átkarol egyik kezèvel majd rám vigyorog.

- Nyugi ez csak egy teszt volt kölyök! - felvonom a szemöldökömet ès hitetlenkedve meredek rá.
- Igazán? Nekem úgy tűnt hogy szórakozol. Mègis mifèle teszt volt?!- dühöngöm.

Egy kis ideig hallgat majd hátradönti a fejèt.
- Csupán kíváncsi voltam hogy hatással vagyok e rád. Tudod a dèmonok sokszor nagy hatással vannak mèg a társaikra is, de te teljesen immunis vagy erre. Ez a kèsőbbiekben jól fog jönni. Jegyezd meg kölyök, csak bennem bízhatsz. - vigyorodik el megint ès úgy nèz rám. Nem tudom, valami van a szemèben ami nyugalmat sugároz felèm. Megbízom benne egy bizonyos mèrtèkig de abban biztos lehet hogy nem leszek a játèkszere.

Èrdekes egy időszaknak fogunk elè nèzni az már teljesen biztos számomra.
- Jobb lenne ha eltennènk magunkat másnapra. Èn már hulla vagyok. - ásítok apróbbat. Majd felkelek ès elindulok a szobámhoz. Hallom ahogy csettint egyet, hátranèzek rá, majdnem elnevetem magamat. Talpig fekete pizsamában van amin kicsi sárga háromszögek vannak. Megrázom a fejemet majd a fürdőbe vonulok. Lezuhanyzom elèggè hamar. Majd felveszem az ingemet smit pizsinek használok ès a szobámba megyek. Bebújom az ágyba, percek múlva èrzem hogy süpped mellettem az ágy. Nincs erőm elküldeni őt. Az illatából èrzem hogy Bill az. Szusszanok apróbbat majd egyszerűen hozzábújom ès átlèpem az álomvilágba vezető kaput.***