Egy nagy TITOK mi megváltoztta az addig törhetetlennek hitt szerelmet. Ami csalódást, keserű magányt, s megannyi drámát idézett elő. Vajon nem lesz-e már késő a boldog befejezéséhez.
Ha kíváncsi vagy rá, egy kattintás, s már olvashatód is.
A busani vonatállomáson állva arra várok hogy végre ideérjen az a nyamvadt vonat, aminek már egy fél órája kellett volna ideérnie. Miközben puffogok magamban, balra felepillantok ahonnan a vonatnak kéne jönnie, omo de ki ez a sexy boy, akit nem is vettem eddig észre?! Fekete haj, duzzadt ajkak s habár a szemét nem láttam, amit egy fekete napszemüveg takart, de ahogy a hajába túrt bal kezével, s az a beállás ahogy feszít a peronon a fekete-piros csikós pólójában s a fekete szaggatott farmerjában,nem bírtam levenni róla a szemem. Már szinte elfelejtve miért vagyok itt, Meg érkezett a vonat, mit nemrég úgy vártam. Most viszont már azért vagyok mérges, amiért ilyen hamar ideért. Észbekapva, hogy talán ez az utolsó alkalom hogy láthatom a nevét se tudom de máris beleszerettem idegent, a nyakamba lógott fényképezőgépemet, ami minden nyaraláskor mindig, mindenhol ott van, felkappva gyorsan lekaptam,nehogy elhallaszam.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Mivel ő messzebb állt mint én valószínűleg észre se vett, ami nem is baj, hisz milyen ciki lenne már ha meg kérdezné, miért fotóztam le. Ő is, én is egy másik ajtónál szálltunk fel. Így biztos voltam benne nem ugyanabba a vagonba szól a jegyünk. Hát tévedtem. Felszállva a vonatra elővettem a jegyem, hogy jól emlékszem-e az ülőhelyem számára. Ó ne, két vagonnal arrébb van. Amikor átmentem a megfelelő kocsiba, már láttam valakit a helyem mellett. Az üllés bal oldalt volt, középen egy kis asztal és egymással szemben kettő kettő székkel volt körberakva. Az ablak mellett ült, az én hellyemmel szemben, egy manga könyvvel a kezében bújta a sorokat, úgy hogy a könyv eltakarta a fejét. Mikor ráköszöntem a fiúra, és rám nézett, akkor esett le hogy ez az a srác akit az előbb lefotóztam. Felismervén, gyorsan el kaptam róla szemem. Mielőtt meglátná pirosló orcám, lehajtottam fejem amivel inkább a földet pasztáztam. Visszaköszönt, majd megkérdezte hogy a helyemen ül e,mert ő nem vett hely jegyet, ezért ha szólnak neki, akkor átkell üljön máshova. Ne maradj csak nyugodtan, én ide ülök - mutattam a vele szemben ülő helyre. Megkérdezte hova megyek, amire a válaszom Seoul volt, de ezt ti is tudjátok hova tartok. Na akkor már én is Meg kérdezem hova tart ha már elkezdtünk beszégetni úgy hogy még be se mutatkoztunk egymásnak. Én is. - válaszolta kis mosollyal arcán. Bocsi, még be se mutatkoztam, milyen uvariatlan is vagyok. A nevem Park Jimin.
"milyen ismerős ez a név mintha, hallottam volna már valahol." Gondoltam magamba. Nem jutott eszembe így, ráhagyva elmémre majd szól ha rájött hol hallottam.
Engem Daniellának hívnak. Majd még kicsit beszélgettünk, hogy miért vagyok Koreában, meg stb... Miután ezt megtárgyaltuk, ő újra elővette a mangakönyvét, én meg az otthonról hozott kereszrejvényem.
................
Már egy csomó oldalt megcsináltam, amikor a szemem s a kezem megállt, el olvasva a kérdést elmosolytam, koreáról volt egy kérdés amit nem tudtam, így Megzavarva Jimint az olvasásban, megkérdeztem hogy tudja e, hogy hívják a busanban található legnagyobb dél-koreai halpiacot. Mire mondtam volna hány betű, már Meg mondta a megfejtést, ami a Jagalchi halpiac volt.
Köszönöm.
De miért kérdezted?
Ez volt a kérdés a rejtvényben.
Milyen rejtvényben?
Akkor megmutattam neki, elkérdte majd megprobálta el olvasni a szavakat. De olyan aranyos volt amikor a gy-t meg ty-t s egyéb nehéz betűket próbálgatta kimondani egy egy szót. Amin muszáj volt felkuncognom.
Aranyos vagy. Mondtam ki hangosan.
Köszönöm, azt hiszem - válaszolta.
....... Fél órával később
Következő megálló Szöul, így el kezdtünk pakolászni, mivel neki csak egy sportáskája volt, amit a vállára vett s látta hogy nekem mennyi cuccom van így segített lecipelni leszálláskor.
Köszönöm, szia
Szivesen, örültem a talákozásnak. Szia
Én is.
Majd különváltunk.
Seoulban
Már az első nap jól kezdődött, ugyanis eltévedtem Szöul utcái között , hogy hogyan azt Meg tudjátok a következő részben.
Tudom van benne hiba ezért elnézést, remélem kicsit jobb mint az előzőek és egyre jobb lesz.
Köszönöm a megtekintéseket és a szavazatokat is. Remélem e számok csak növekedni fognak a kesőbbiekben .
Külön köszönet user28269483nak és Yoru - shinak az első két szavazottamnak.
