A dolog

2.fejezet

    A hétvége a Twine Hall Középiskolában elég zűrösen kezdődött. A város összes rendőrautója az intézmény előtt ácsorgott, a rendőrök többsége bement a helyszínre, hogy aztán öt perccel később öklendezve jöjjenek ki onnan, meglátva Susan maradványait.

    A takarítónőt, aki megtalálta a testet sokkot kapott. Nem tudott beszélni, csak dadogott össze-vissza. Az igazgatónak is csak nagy nehezen tudta kinyögni, milyensfajta borzalom várja az alagsori lányvécében.

    A kiérkező mentők sem tudtak többett tenni annák, hogy a maradványokat elszállítsák, és feltakarítsák azt a temérdek vért a padlóról. Kóválygó alakok, döbbemt fejcsóválások, és szörnyülködő munkások lepték el az iskola kapuit.

    És ez még csak a péntek este.

***

    Mr. Stephenson, az igazgató irodája zsúfoltig volt emberekkel. Ott volt a rendőrfőnök, néhány őrmester, maga a polgármester és néhány tanár is, akik hajlandóak voltak visszajönni erre a hátborzongato eseményre.

    - Azt tisztán kijelenthetjük, hogy ezt nem egy diák tette. - emelte fel a hangját Stephenson - Minden tanítási nap után ellenőrizzük az iskolát. Senki nem maradhatott bent az épületben a diákok közül.

    - Akkor valamelyikőjük beszökött, vagy elbújt, vagy tudomisén! - kezdett vitát a polgármester

    Hangos morajlás volt a válasz erre a tanárok közül. Senki sem szerette ha egy diákot gyanusítanak.

    - Még ha ez igaz is - szólt nyugodt hangon az egyik tanár, nevezetesen Mr Elwin - Hogy tudta volna ennyire - elcsuklott a hangja - megcsonkítani a  szegény leányzót?

    A polgármester erre már nem tudott felelni, csak gondterhelten rázta a fehét.

    - Voltak akik az iskolában kevésbé szerették ezt a lányt? - szólalt meg rövid hallgas után

    - Voltak. Legalábbisnén úgy tudom, hogy Dereck Stones rendszeresen piszkálta Susant - szólalt meg Mrs Andrews, az iskola kémiatanára - De mielőtt bárki is rá gyanakodna, láttam Derecket elmenni az apjával suli után.

    - Köszönöm, Loretta. - szólt Stephenson igazgató. Beletúrt az ősz hajába, majd ránézett a rendőrfőnökre - Találtak valami különösebb nyomot?

    -  Parker és én vizsgáltuk át a helyszínt - felelt Bosman rendőrfőnök - Előre is elnézést kérek a nyers szóhasználatért, de a maradványok nagy része a plafonról csöpögött le. Úgy tűnt, mintha valaki felemelte volna a lányt odáig, de ezt jelenleg még elképzelni is képtelenség. Sajnos a biztonsági kamerák egyike sem látott oda be.

    Többen megborzongtak, és három tanár a zsebkendőjébe szipákolt bele.

    - Nem tudhatjuk miféle tárgy, vagy gépezett tehette ezt a szörnyűséget, de igyekszünk majd kideríteni. - tette hozzá együttérző arccal.

    - Én még olyan tárgyról nem hallottam, ami ilyet tudna művelni - szólt az iskola gondnoka, de nem felelt rá senki.

    Hosszas csönd ált be. A tanárok többsége a könnyeit törölte, a rendőrfőnök szomorúan tekintett körbe. A csendet csak a kinti szirénák hangja törte meg, valamint az ablakon bevillanó piros-kék lámpafények adtak jelet arról, hogy még mindig zajlik az élet az intézmény előtt.