A Végzet Angyala

Az áprilisi hűvös reggel

Reggel felkeltem az ébresztőmre ami pontosan 6 óra 30 perckor csörömpölt amit nagy örömmel lecsaptam és visszafeküdtem. Aztán 10 perc múlva arra ébredtem hogy csörömpölést hallok a konyhában. Kiszaladtam pizsamámban ami annyiból állt hogy egy jó bő hosszú fekete póló amin a Marvel logó díszeleg. Megláttam hogy Keny van a konyhában és épp főzni készül talán de ez nem igazán neki kedvezett mert összetörte a kedvenc poharát. Szegényke. Segítettem neki felszedni a széttörött darabokat de ez nehezen ment mert elvágtam a kezem és ömlött belőle a vér. Keny nagyon megijedt hiába nyugtattam nem ért sokat. Azt hittem sírni is elkezd de beszaladt a fürdőbe és kihozta az elsősegélydobozt és bekötötte a kezem és egy gyógypuszit is kaptam a bekötött kezemre.
- Köszi!
- Még egyszer bocsánat!
-Szerintem inkább főzök én valamit reggelire. Rántotta?- ajánlottam fel.
- Az jó lesz!
Megettük és én el is mentem öltözni mivel lassan nyit a bolt ahol dolgozok. Felvettem egy fekete felsőt rá egy kockás inget egy fekete farmert és egy fekete convers cipőt.
Elköszöntem és leszaladtam a lépcsőn ki az ajtón és kiértem az ébredező városba. Ahol friss reggeli illata szállt a levegőben a nap pár sugara átverekedte magát a sűrű felhőkön. Kicsit hűvös volt, egy pulcsit hozhattam volna de már inkább nem fordultam vissza. 15 perc múlva oda is értem a bolthoz kikerestem a kulcsot ami a zárt ajtót nyitja,lenyomtam a kilincset így az ajtó kinyílt, beléptem rajta és megcsapott a könyvek friss illata. Szeretek itt dolgozni. Amint kinyitottam 10 percre rá jött is egy vevő. Egész nap jöttek az emberek minden korosztályból, idősek, felnőttek, gyerekek, fiatalok. Volt aki esernyővel vagy fejbe húzott kapuncival érkezett mert esett az eső. Az esett helyett az jobb lenne hogy szakadt. Na igen de én nem hoztam magammal se pulcsit csak egy inget senki sem ér rá hogy behozza otthonról a pulcsim vagy egy esernyőt mindenki elfoglalt volt. Hát muszáj lesz valamit a fejem fölé raknom különben szétázok de ha leveszem az ingem akkor meg megfagyok szóval nem tudom mit tegyek. Körülnéztem hátha találok valamit a raktárban hát óriási szerencsém volt egy könyvhöz járt esernyő gyorsan megvettem és kivettem egy sima fekete esernyőt. A könyv amivel volt nagyon érdekes volt mintha több ezer éves lenne de mivel megvettem ezért már az enyém majd elolvasom. Rendben hagytam mindent megkerestem a kulcsot, bezártam az ajtót és kinyitottam az esernyőt amin belül egy különleges írás volt de nem foglalkoztam vele. Olyan érzésem van mintha követnének, hátra nézek senki. Megtettem 2 lépést és éreztem hogy valaki az aurámban van és a lehellete forró amint nyakamhoz ér. Hátra fordultam és egy maszkos alak állt mögöttem kést szorongatva amit nekem szegezett. Először csak egy férfi volt de pár másodperc elteltével növekedett a létszám és már vagy 10 ember bámult rám. Gondoltam magamban hogy most fussak e vagy se és mutassam be nekik harcművészeti tudásomat de ezek előtt feltettem pár kérdést.
-Kik maguk és miért akarnak megölni?
-Mi egy titkos szervezet vagyunk és egy olyan dolog van nálad ami a miénk.
- És ezt oda kéne adnom?
-Ha nem akarsz meghallni.- hallottam egy női hangot mögöttem.
-Mi ez a dolog ami a tiétek de nálam van?
- Egy könyv amit ha valaki megszerez olyan erőre tehet szert ami nagyon fontos az egész emberiség történetében.- vigyorgott a srác aki levette a maszkját.
-Máskor jobban vigyázzatok a holmitokra! Ezt tőlem nem kapjátok meg! Nagyon sokba került és ismeretleneknek nem fogom csak úgy ingyen odaadni.
Ekkor megindult felém a vigyori srác amit egy laza mozdulattal kigáncsoltam és két társára esett. Egy fura hangot hallottam egy pillanatra odanéztem a hang irányába de nem tudtam figyelni tovább mert most a csaj támadott rám. Vele kicsit nehezebb volt a dolgom mivel magassarkúja is volt és egész erős. Nagyon fárasztó küzdelem volt. Olyan 7 percig csak vele küzdöttem. Aztán egy kar megfogott és elvitt onnan konkrétan már erőm se volt onnan felkelni mert nagyon fárasztó volt a napom és ez a küzdelem az esőben nem volt kellemes. Csupa sár lehetek gondoltam magamban de el is vesztettem eszméletem.

Másnap egy szobában voltam. A szoba egy lakosztályra hasonlított. Kikászálódtam az ágyból, tegnapi ruhám volt rajtam és csupa sár voltam az arcomat valaki megmosta mert az tiszta volt ahogy láttam a tükörben. A tükör előtt egy kis cetlit találtam amire ez volt írva: Jó reggelt! Remélem jól vagy és nem fáj semmid. Balra találsz egy szekrényt, vannak benne ruhák, a szekrény mellett pedig egy fürdőszobát találsz ha készen vagy gyere ki a szobából bemutatlak a többieknek.
Kicsit megijesztett hogy bemutat a többieknek és hogy vannak benne ruhák. Benéztem a szekrénybe és a kedvenc ruhadarabjaim voltak kedvenc színemben. Elmentem letusoltam, átöltöztem és kiléptem az ajtón és amit megláttam azt hittem hogy egy álom. A Bosszúállók egész csapata ült a kanapén és várt rám. Egy nagyot nyeltem megköszörültem a torkom, és kinyögtem egy sziasztokot. Mindenki felém kapta a fejét és bámult.
-Ooh felébredtél végre! Látom elolvastad a levelem!- köszöntött Tony Stark.
-Igen. Köszönöm.
-Hogy kerülsz ide és ki vagy te?-kérdezte Thor.
- Tegnap vettem egy könyvet a könyvesboltból ahol dolgozom és járt egy esernyő hozzá és gondoltam ha nincs nálam semmi az eső ellen akkor ez tökéletes lesz. Elindultam és megtámadott egy maszkos banda akik a könyvet követelték de nem adtam oda és harcoltam velük de aztán elfáradtam és valaki idehozott. A nevem pedig Amelia de mindenki csak Amynek hív.-mondtam el a történteket.
- Meg tudod mutatni a könyvet?-kérdezte Tony és Thor egyszerre.
-Igen. Mindjárt idehozom.
Beszaladtam a szobámba kivettem és kiszaladtam.
-Itt van!
-Köszönjük Amy!- és kikapták a kezemből a könyvet.
De csak nálam világított egy kő a fedőlapján amint Tony hozzáért egy másik kő világított. Thornál megint egy más kő világított csak nálam volt a legnagyobb kő ami világított.
- Mostantól te is Bosszúálló vagy. Üdvözlünk a csapatban Natasa mindent elmesél neked. És tegnap nagyon jól harcoltál és én hoztalak ide ami mától az otthonod.- mondta Tony és kiment italával a helységből.
-Gyere ülj le közénk!- bíztatott Natasa nagyon kedvesen.
Mindenki engem nézett ami már kezdett zavaró lenni és kezdtem zavarban lenni.
-Köszönöm!- oda sétáltam és leültem mellé.
-Natasa vagyok! Örvendek!
-Amelia vagyok! Örvendek viszont!
-Akkor kezdjük az elején. Én közelharcban vagyok jó és értek a kütyükhöz. Skarlát boszorkány van még rajtunk kívűl itt lány. Egyedül szeretnél lenni a szobàdban vagy van akivel szeretnél lenni? Ahogy olvastam az aktád átlagos lány vagy átlagonfelüli ésszel és képességgel. A fiúk jófejek nem kell félni tőlük. Ugye minden rendben van?
Én csak lefehéredtem és hallgattam hogy mennyi információt ad át.
-Igen rendben de nincs itt mindenki. Pl. Amerika kapitány.
-Azta hogy kiszurtad. Csak tán nem tetszik?
-Nem tetszik csak feltűnt.
-Este megünneplünk téged. Ismermedj a többiekkel!
Otthagyott... elment. Rajtam kìvül még Skarlát boszorkány, Vízió, Sólyom, Sólyomszem, Thor, Loki, Vashazafi és Feketepárduc maradt ott. A boszi nagyon kedves volt megölelt és sokat beszélgettünk. Thor és Loki tátott szájjal nézett konkrétan míg a többiek beszálltak a beszélgetésbe. Már kezdtem éhes lenni tegnap reggel óta nem ettem semmit. Amikor ezt kiejtettem a szàmon Thor Loki és Boszi elindultak a konyhába hogy főzzenek valamit.
-Amúgy estére kiket várunk még?
-Hát ugye Amerika kapitányt és Buckyt és a Galaxys őrzőit.
-Köszi.
-Kész a kajcsi asztalhoz!- kiáltotta el magát Tony.
- És öhm hova üljek? Gondolom mindenkinek megvan a helye és én nem tudom.- kérdeztem kétségbeesetten.
- Köztem és Amerika kapitány között van a helyed.-mondta Stark.
- Köszönöm.
Megettem mindent ami a tányéromon volt.
-Nagyon finom volt. Köszönöm!- köszöntem meg az ételt.
-Oh igazán nincs mit!- kacsintott A boszi.
-Megyek akkor elmosogatok.- ajánlottam fel és senki nem ellenkezett.
-Segíthetek?- kérdezte Loki.
-Ha szeretnél jöhetsz. Ketten gyorsabban megy.
Összeszedtük a tányérokat poharakat csak Steve és Bucky tányérja maradt ott.
Meleg vízet engedtem és mellé mosogatót. Elmosogattam Loki meg leöblítette és elörölte őket. Nagyon gyorsan végeztünk és beszélgettünk. Mikor végeztünk elköszöntem picit lepihentem és gondoltam valami lazább ruhát veszek fel. Felvettem egy pólót egy kockás inget rá és egy fekete farmert. Kimentem a szobámból sehol senki. Csak Tony ült a teraszon egy pohár whyski társaságában és úgy gondoltam hogy oda sétálok hozzá.
-Szia Amy! Ülj le!- mondta kedvesen.
-Hogy hogy itt vagy?
-Pepperrel összevesztünk és jah mostanság szüneteltetjük a kapcsolatunkat.
-Hogy találtál rám? Mi az a könyv? Miért én?
- Kaptam értesítést. Arról a könyvről eddig én se tudtam de mivel te voltál az első ember aki hozzáért kaptál valamilyen erőt de hogy milyet azt nem tudjuk el kell hívnunk a Dokit ő biztos többet tud.
-Oh értem. Nagyon kellemes idő van.
- Igen.- értett egyet velem.
-Kibékültetek már Stevevel? Vagy azért ültettél oda mert nyugodt természetem van és érted.
-Honnan tudsz róla?
- Hidd el nem ma jöttem le a falvédőről.
- Hát még néha összekapunk de amúgy elvagyunk és igen taktikai megfontolásból vagy ott. Te vagy az én második felfedezettem pókember után.
Csöngettek.
-Kinyissam?- kérdeztem.
- Igen az jó lenne.
Odaszaladtam az ajtóhoz kinyitottam és Doctor Strange állt velem szemben.
-Jó estét! Tony Stark keresett hogy vizsgáljak meg valakit valamit.
-Jó estét! Amelia vagyok Tony a teraszon ül és hozom a könyvet. Jöjjön beljebb.
-Kérlek tegezz annyira öreg nem vagyok. Örvendek Amelia. Nagyon szép név. Üdvözöllek a bosszúállók között.
-Köszönöm. Akkor hozom a könyvet ülj le Tony mellé.
Kivittem a könyvet és a kezébe nyomtam először Tonynak aztán ő visszaadta.
-Ez egy nagyon rég elveszett könyv és Ameliatól nem igazán szeretne megválni, kiválasztotta a könyv magának. Az ereje az első összecsapáskor fog megjelenni.
-Köszönjük az információkat. Maradsz a bulira?- kérdzete Tony a Doktort.
-Maximum az elejére egy picit míg mindenki megérkezik.
-Asszem én elmegyek lepihenek picit!- mondtam hogy ne zavarjak.
-Rendben akkor itt tali fél óra múlva.
-Pontosan.
Konkrétan nem is sétáltam a szobámba hanem futottam. Elővettem a telefonom felhívtam Kenyt és elmondtam mindent ami történt velem és megkértem hogy ezt a másik lakótársunknak is mesélje el. Aztán a szüleimet és a barátnőmet hívtam fel akik szinte elájultak a hír hallatán de drukkoltak és vagy 50x elmondták hogy vigyázzak magamra. Megígértem hogy vigyázni fogok, de meg is ígértettem velük hogy ez egy titok és el ne mondják senkinek!
Még van 15 percem... lefekszek egy picit meg körbenézek a szobámban.
A falak feketék és a kiegészítő tárgyak szürke, fehér és fekete színűek. Van egy fürdőm ami szürke színű és egy másik szoba nyílik belőle. Gondoltam hogy nagy baj nem lehet belőle ha átnézek. Kopogtam illedelmesen 3-at, nem jött válasz, kopogtam megint de semmi. Csak nem baj van? Rosszul van valaki? Átnézek biztos ami biztos.
Lenyomtam a kilincset egy halk kattanással kinyílt az ajtó. Átléptem a gondolom közös fürdőnek szánt helységből egy szobába. Ami szinte olyan volt mint az enyém csak kék színű volt és képek lógtak a falon. De nem volt senki sem a szobában. Inkább visszamentem a szobámba és lefeküdtem az ágyamra ahol zenét hallgattam és gondolkodtam. Azon gondolatok játszódtak le a fejemben mint hogy: miért én? Ki van mellettem?  Ez mire jó?  Mi lesz velem? Mi lesz az életemmel??!
Lehet picit hangosan gondolkodtam mert a másik szobából( nem a fürdő felöliből) valaki berontott.
-Hoppá!-vakarta a fejét Loki.
-Te hallgatóztál?- vontam kérdőre.
-Csak a zene nagyon megtetszett és nem tudtam hogy nyitva van és neki dőltem.-próbálta menteni a menthetőt.
-Aha. Biztos.
-Hidd el jó lesz neked itt. Leülhetek?
-Persze. -mondtam még mindig az ágyon fekve.
Egyszercsak azt veszem észre hogy mellettem fekszik az ágyamban és közben magyarázza az eddigi életét.
-Loki tudod hogy ezt mindenki tudja?-tettem fel a kérdésem.
-Hát azt hittem nem minden hibámról van film.
- Nyugi a magánélet nincs benne.- és elnevettem magam. Ekkor megkordult a hasam jelezve hogy éhes vagyok.
-Ez te voltál?-kérdezte vigyorogva Loki.
-Hát ha te nem akkor valószínüleg igen én voltam.- és én is elnevettem magam.
-Nemrég ettél meg 2 tányér kaját és erre megint éhes vagy? Hogy csinálod?- hülyült.
-Jó na. Hidd el nem vagyok éhes. Csak a kaja csinálja magának az utat.
- Na de én megyek átöltözök. Jól akarok kinézni a bulin. Szia.
-Köszi. Szia! Biztos jól fogsz kinézni.
-Aha biztos akkor 5 perc múlva találkozunk.
Aztán kiment és Skarlát boszorkány lépett be az ajtón és a szatyrot hozott.
-Láttam hogy szereted a feketét. Van pár olyan cuccom ami nekem nem kell már és kiválogattam. Gondoltam hogy örülsz neki és remélem jók és tetszeni fog. Lassan Natasa is hoz pár ruhát azt mondta. Naaa légyszí próbálj fel egy valamit. Mondjuk azt a ruhát vagy...Ezt!!- nagyon lelkes volt én meg alig bírtam megköszönni.
Felvettem az általa kiválasztott szettet. Egy fekete bőrgyatya szerű nadrág egy fekete felső amin a Hold díszeleg és egy hosszú pulcsit ami egy köpenyre hasonlított és egy csinos cipőt. Hajamból két tincset hátrafogtam. Kiléptem a fürdőből.
-Azta!- ámult bámult a boszi.- Gyere menjünk már! Ezt mindenkinek látnia kell!-és kiráncigált a saját szobámból.
-Ennyire szörnyű?!
-Nem nem nem! Lélegzet elállító vagy!
- Én?- kérdeztem vissza.
-Te bizony!- válaszolt kérdésemre.
Pont amikor az ajtó előtt mentünk el akkor lépett be Steve és barátja elég érdekesen nézett körbe. De ez nem is izgatta mi történik inkább elment enni.
-Tony ezt nézd!-vezetett Tonyhoz és a Dokihoz a Boszi.
-Tyűha! Azta mindenit! Ilyet többet is hordhatnál.-mondta Tony.
-Igazán csinos vagy Amelia!-mondta Doktor Strange.
-Én is ezt mondom neki de nem akarja elhinni.- szólt közbe a mögöttem álló lány.
Én meg csak köszöngettem és pirultam.
-Tessék itt egy pohár pezsgő koccintsunk!-ajánlotta fel egy robot.
Aztán Loki kilépett a szobájából egy zöld hosszú ujjú ing volt rajta egy fekete nadrág és egy zakó ami szintén fekete volt. Haja olyan volt mint szokott.  Odajött hozzánk koccintani.
De mielőtt koccintottunk volna megdicsérte a ruhámat is és engem is. Még pár percig beszélgettünk nekem meg kezdett fájni a lában abban a cipőben ezért leültem a kanapéra. Oda pedig Thor jött oda egyet koccintani és valószínűleg azért hogy megmondja hogy vigyázzak Lokival és szintén megdicsérte a ruhám. Aztán Pepper jött be egy puszit nyomott Strak arcára és hozzám szaladt üdvözölni és megkért hogy vigyázzak Tonyra. Én bólintottam egyet és el is szaladt Pepper. Ezek után 30 percen keresztül csak ültem és néztem. Aztán azt vettem észre hogy Tony Pepperrel táncol, Vízió a Boszival, Bruce Natasával, Thor a kalapácsával és Doktor Strange pedig egy robottal. Amerika kapitány sehol, gondolom lefeküdt. Egyszer csak a vállamat kopogtatja valaki, megfordultam és Loki hajolt meg és kezét nyújtotta amibe kezemet helyeztem és a kanapé kényelméből kiráncigáltam magam.  Pont egy lassúzós szám szólalt meg mindenki a párjával táncolt szinte én meg egy vadidegen bűnőzővel de nem volt más mint a többi.
-Te nagyon kicsípted magad abban a maradék 10 percben.-mondtam úgy hogy a fülébe súgtam.
-Te sem panaszkodhatsz. - mondta egy sunyi mosoly közepette.
-Igazán köszönöm.- és fülig zavarban voltam.
Véget ért a szám.
-Köszönöm szépen a táncot!
-Én köszönöm!
-Lekérhetem a hölgyet? A feleségem lelépett a tánc után, intézi a dolgaimat.- kért el Tony Lokitól.
-Persze addig beszélgetek a tesómmal.
-Miért kértél el?-kérdeztem.
-Holnap jelenésünk van drágám. Egy fekete vagy piros csinos ruha reggel 9-kor itt.
-Rendben de ez miért lesz?-kérdeztem a gyomrom pedig görcsben állt.
-Hát öhm 1. Szép vagy 2. Jó védelmező 3. Hátha kiderül milyen erőd van.
-Hát jó. Akkor holnap 9 óra.
-Lekérhetem Ameliat?- kérdezte a Doki.
-Igen már megbeszéltem vele amit kellett.
- Örvendek ismét!
-Látom nagyon kapós ma este.
-Azt én is észre vettem. Sajna.
- Figyelj! Dőlj rá úgy vállamra hogy senki se hallja amit suttogok jó?- kérdezte.
-Jó.-és a vállára dőltem.
-Nagyon jó. Na szóval az van. Nem akartam hogy más is hallja és ezt te sem mondhatod el senkinek. Erre a könyvre az életednél is jobban vigyázz
Ez egy nagyon fontos könyv. Különböző kövek vannak benne és amint megérintetted a tiéd lett a legfontosabb és a testedben vannak a darabkái. Ha én hozzányúlok kicsit pislákol egy sárga kő de ha te nyúlsz hozzá mind világít és a közepén lévő kő a legjobban. Érted? Te mindjányunkból kaptál valamit. De nincs meg benned mondjuk a varázsereje a Boszinak. Tőle az öltözködés van. Érted?-magyarázta.
-Igen értem. Köszönöm.-és egy lágy puszit adtam a homlokára.-Köszönöm a táncot!
Kisétáltam a teraszra ahol láttam egy alakot de nem foglalkoztam vele. Leültem egy pezsgőspohárral és az eget kémleltem. Aztán egyszer csak megszólaltam és velem egyszerre egy férfi hang.
-Olyan csodás az ég.- mondjuk egyszerre.
-Ön egy robot?- kérdezem én.
-Nem nem.- és felnevet.
A sötétben nem mertem közelebb menni.
-És te?
-Nem én sem.
-Hogy hogy itt vagy és nem bent a többiekkel?-kérdezi érdeklődve.
-Nagyon kevés bent a levegő és nagyon szeretem a csillagokat.
Ahhoz meg már nincs kedvem hogy mindenki engem ünnepeljen. És te hogy hogy itt vagy?
- Szóval te vagy az új lány! Örvendek! Steve Rogers azaz Amerika kapitány. Én is nagyon szeretem a csillagokat és fáradt is vagyok ott táncikálni meg főleg nincs kedvem. Hogy hívhatlak és milyen erőd van?- kérdez vissza.
-Amelia de nyugodtan hívj csak Amynek. Fogalmam sincs milyen erőm van majd az első bevetésemen derül ki. Ami lehet holnap lesz. Kezdek álmos lenni szóval én megyek! Majd találkozunk! Jó éjt!
- Viszont kívánom!
Bementem a nappaliba ahol elbúcsúztam Lokitól és Tonytól a legérzékenyebb búcsút vettem. Elmentem és fürdeni mentem amikor valaki kopogott a fürdőbe.
-Bejöhetek fürdeni?-kérdezte egy ismerős hang.
-Egy pillanat és jöhetsz csak felveszem a pizsim. Pár perc eltelt és kinyitottam az ajtót és a férfin csak egy törölköző volt. A férfi nem volt más mint Amerika kapitány. Élőben és fényben még inkább jobban néz ki és izmosabb. Csak álltam ott az ajtóban némán és néztem őt aztán egy mondattal kizökkentett az álomvilágomból.
-Beengedsz?
-Öhm persze bocsi.-zavartan a fülem mögé türtem a hajam.
-Nem baj ha elmegyek fürdeni is? Úgy se látsz be a zuhanyzóba se a kádba se.
-Csak nyugodtan de én még fogat mosok.
De ezt nem is hallotta ,a víz csobogása elnyomta.
- Uuh Amy!- kiáltotta.
-Igen?
Tudja ki vagyok!!!
- Idehoznád nekem az ágyamon lévő ruhát?
-Igen.
Elindultam az ágya felé ahova csak le voltak dobálva a ruhái.. tipikus férfi.
Megfogtam és összehajtottam neki és láttam ahogy az ágya mellett ott van annak a lánynak a képe aki élete szerelme volt. De nem időztem sokat megfogtam a ruháit és elindultam vele a fürdőbe ahol csukott szemmel mentem kb olyan sebességgel mint egy csiga.
-Amy hol vagy?
-Már jövök csak nem nyitottam ki a szemem és picit lassan megyek.
-Nyugodtan kinyithatod csak add ide.
-Rendben.
-Megvársz a fogmosással?- kérdezte sietősen.
-Ha szeretnéd igen.
Pár másodperc múlva már ott is volt mellettem. Annyira mostam a fogam hogy csupa hab voltam aztán megmostam a szám.
-Szerintem én megyek is aludni! Jó éjt Steve!
-Várj!-megfogta a kezem és magához húzott.-Csupa hab vagy mindig- és elnevette magát miközben letörölte az arcomról a habot.
-Köszi de most már megyek. Jó éjt Steve!
-Jó éjt Amy!
Becsuktam az ajtót és éreztem ahogy csupa vörös lesz a fejem. Egy darabig ezen gondolkodtam de elnyomott az álom. Aztán reggel pedig arra keltem hogy Natasa ébreszt fel . Ma Tonyval valahova megyek de hogy hova jó kérdés.