Különböző érzések ostromolnak sorra.
Puha bőrömön keresztül próbálnak
Behatolni forró, lüktető húsomba.
Ó te drága agy!
Mondd miért hagyod, hogy ily könnyen
Birtokba vegyék testem s lelkem egyaránt?
Mondd miért teszed ezt velem?
Valamit csak tanított a sokévi szenvedés. A sírás, fájdalom, porban fetrengés.
De nem.
Te beengedted őket.
Itt vannak érzem.
Csontvelőmön és ereimen át kúsznak el
Szívemig mely nem sokáig bírja már.
Szétrobban s mindent beterít a vér.
A meleg, vörösen izzó csoda,
Mely tested táplálja.
Innen már nincs visszaút.
Birtokba vettek.
Átveszik felettem az irányítást.
S félek, megint olyat teszek mely tönkreteszi egész lényemet.
2017.09.03. F.F.
