Mi ez ha nem újabb gyötrelem?
Lelkem mint pille lebeg s oly végtelen.
Vágyom erre, de mégsem
Tudom milyen, volt már ilyen.
Mégis más. Tudom hogy más.
Legalábbis remélem.
Estem már gödörbe,
Telt is hosszú időbe
Mire kimásztam.
Volt ki visszalökött volna,
De végül segítő kezed te nyújtottad,
Most mégis félek te löksz majd vissza.
Zuhanok majd, sodródok a fekete fényes masszában, mely hozzámad és elvesz is egyben.
Félek.
Tőled. Miattad. Érted.
Nem tudom mit érezzek.
Ilyen vagyok.
Nem könnyen feledek,
De lelkem hamar odaajánlom bárkinek.
Mi ez ha nem a végzetem?
F. F. 2018.09.16.
